Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

évtizedeiben a lévárti és a dereski napszámosok a kövi szlovák gazdáknál vállaltak a nyári időszakban munkát. A vegyes lakosságú településeken a kontaktus még szorosabb volt. így pl. amikor Rákos mellett vasbányát nyitottak, a Rákosbánya néven alakult telepen szlovák és magyar családok együtt laktak. Magyarul és szlovákul egyaránt beszéltek és daloltak. Az összeházasodás révén pedig a néphagyomány egész területén mélyült a kapcsolat. A kapcsolatok különböző formáit, alkalmait bőséggel sorolhatnánk. A néhány példa nyomán minden bizonnyal érzékelhető, hogy a gömöri magyarok és a szlovákok között megnyilvánuló ún. gazdasági kapcsolat mellett a kulturális érintkezés is nyilvánvalóan jelentős volt, amely a hagyományra mindkét félnél rányomta a bélyegét. A kapcsolatok történeti vizsgálatánál természetesen a gömöri németek sem hagyhatók számításon kívül. A népdalok átadásának, átvételének konkrét példáit a helyszíni gyűjtések, dallam- és szövegelemzések fogják feltárni. Föltétlenül szükséges egy fontos dologra felhívni a figyelmet. Az ún. átvett dalokat azon a nyelven dalolják, amilyenen hallották, ill. amilyen nyelven megtanulták. Ezért hallunk különösen vegyes lakosságú községekben magyar és szlovák dalokat egyaránt. Ezt figyelhettem meg olyan magyar és szlovák dalosok hagyományában is, akik hosszabb időn át szlovákok, ill. magyarok körében éltek. Ezek számos szlovák, ill. magyar nótát ismernek. Az átvett dalok a magyarok hagyományában szlovákul, a szlovákok hagyományában magyarul maradtak fenn. Űn. fordításos átvételre csak szórványos példák vannak. A dalok iménti átvételével kapcsolatban említhetem egyrészről a magyar Csák Andrást, másrészről pedig az ugyancsak kiváló magyar dalosom, Benkó János szlovák feleségét. Ez utóbbi pl. maga is kiváló dalos lévén, a férje által dalolt magyar nótákat szintén ismerte, sőt segítségére volt azok felidézésében. Természetesen a szöveg lefordítására és a nóták dallammal való átvételére is van példa. Mielőtt erre utalnék, szeretném még megemlíteni a nóták terjesztésében a cigányok szerepét a századfordulón, a századelőn. A nyelvhatár menti falvakban a cigány zenészek a magyar és a szlovák lakodalmakba egyaránt jártak muzsikálni. így pl. a Köviben lakó cigány muzsikusok zenéltek a dereski, lévárti, valamint a 126