Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: Ózd környéki ipari munkásság a mezőgazdaságban

folklóradalék is utal rá, a hosszas távollét miatt számos fiatal életében következett be törés, a kialakuló szerelmi kapcsolatok is fellazultak a hosszú munkaidő miatt. Ugyanakkor pozitív mozzanata volt a summáséletnek, hogy idegen községbeli fiatalok ismerkedtek meg egymással. Az ismeretségből kapcsolat és esetleg házasság szövődött. Ez jó irányba terelte a kétlaki községek házasságkötésekben megnyilvánuló fluktuációját, és oldotta a káros hagyományt, az endogámiát. Igaz, hogy mivel agrárproletárokról volt elsősorban szó, ennek a társadalmi kategóriának az esetében nem volt olyan súlyos a helyzet, mint a módosabb paraszti rétegeknél. Summásnak rendszerint olyan személy szegődött, aki vagy magával vitte gyermekét a szerződött időre, vagy volt kire bíznia a családban a gyermeket. Ez a probléma napjainkban is megvan. 9.2. Kapcsolattartás az otthoniakkal 1969-ben. A régi summások féléves távolléte nem hasonlítható a mai idénymunkások két-három hetes turnusaihoz. Időben rendkívül leszűkült a távollét tartama, mert minden gyorsuló tempót mutat, az utazás, a munkaidő, a munkabér megszerzésének időtartama. A fejlett technika manapság már azt is lehetővé teszi, hogy az ideiglenesen elszakadt családok meglátogassák az idénymunkára szegődötteket. Az otthoniak szinte naponta tartanak kapcsolatot a távolban dolgozókkal. Levél, távirat, telefon nemcsak a felső tízezer kiváltsága. Számos esetben látogatják meg az idénymunkásokat autóval is. Ezek a jelek azt mutatják, hogy ebben a tekintetben teljes mértékben felszámolták a régi summásság rossz emlékeit. Nem is születnek napjainkban olyan folklór emlékek, amelyek a szerződött idő végtelen hosszúsága miatt panaszkodnának, ill. amelyekben a hazautazás előtti türelmetlenség nyilvánulna meg. 3 7 Nincs szükség a család életrendjének tartós átrendezésére olyan mértékben, mint a múltban volt. Ha a női munkaerő távozik el a családból, nehezebb helytállni az itthoniaknak. Sürgetőleg is hat ez a körülmény arra, hogy a családi otthon belső életrendjének legfőbb meghatározója minél hamarabb hazakerüljön a családba. A problémát a gyermeknevelés, a főzés és a jószágok ellátása jelenti. A gyermeknevelést csak részben pótolja a napközi otthonos óvoda. Általános iskolás korú gyerekek tanulmányi előmenetele lényegesen visszaesik, ha a szülő, főleg az édesanya egy-egy szezonban több ízben távol van a családtól. Az itthonmaradt férfiak gyakran panaszkodnak a főzés okozta nehézségek miatt, mert a kétlaki munkás megkívánja, hogy az asszony „elébe tegye az ételt", mert a gyári konyha nem kielégítő. . Főleg ezek a gondok fékezik a családokat, hogy a jelenleginél még nagyobb mértékben ne vállaljanak mezőgazdasági munkát. 10. A járandóság felhasználása „Kitöltöttem hat hónapot summába, Édesanyám várhat jó vacsorára. Hoztam még én hét krajcárt a vásárra, Elég lesz tán az nékem egy gubára." (summásdal) 10.1. A járandóság felhasználása 1929-ben. A régi summások vonatkozásában az eddigi adatok meggyőző erővel bizonyították, hogy egzisztenciális kényszer mozgatta a munkaerőt távoli munkahelyekre. A túlnépesedésből származó munkaerőfelesleg szinte „bennkoszt"-}áért és a „télire való"'-ért vállalt munkát. A kommenció természetbeni részét saját maga és családja táplálására használta fel. A harmincas évek végén a pénzjáradék növekedése lehetővé tette, hogy a szerzett munkabér egy részét ruházkodásra 78