Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: Ózd környéki ipari munkásság a mezőgazdaságban

fordítsa a summás. Munkabérének beinvesztálása, további hasznosítása alacsony életszínvonala miatt nem volt lehetséges. Fel kellett élnie a munkabérből származó javakat, sőt ez többnyire ki sem tartott, elég sem volt az újig. A munka jövedelméből lakberendezési tárgyakat, házat, földet, nagyobb állatállományt nem volt képes vásárolni, legfeljebb a leány stafírungját állította elő, vagy egészítette ki. A szó tiszta értelmében tengődött ez a társadalmi réteg, amelynek életkörülményeiről az eddigiek folyamán vaskos monográfiák születtek.

38 10.2. A járandóság felhasználása 1969-ben. Bakos Kálmán példája joggal általánosítható. Az évente mellékállásban szerzett 12 q búzát és 12 q kukoricát nem értékesíti pénzért. Évente öt hízót nevel, amelyeket 2 000 Ft-ért vesz meg választási korukban. Kb. 4 500 Ft értékű terményt etet meg velük. Az értékesítés során öt hízóért 13 000 Ft-ot kap. A munka ráfordításával egy gazdasági év alatt megkétszerezi a másodállásban szerzett termény értékét. Bakos Kálmán hizlalásra vásárol még egy bikát (2 q súlyúért 5 700 Ft-ot fizet). Másfél évi hizlalás és kb. 3 500 Ft értékű szemestakarmány, 1 500 Ft értékű szálastakarmány felhasználásával (ezt megszerzi a helybeli termelőszövetkezetnél vállalt kaszálásból) a hízott állatot 20 000 Ft-ért értékesíti. A tiszta jövedelme meghaladja a 10 000 Ft-ot. Az így szerzett jövedelemnek milyen befektetési lehetőségei vannak? Bakos Kálmán esetében a lakás korszerűsítése (1973-ban 13 000 Ft értékben központi fűtéssel látta el három szoba összkomfortos lakását.) Általánosságban az állapítható meg, hogy a jelentősnek mondható jövedelem építkezésekbe, gépkocsi vásárlásába, a fényűzés határait súroló cikkek vásárlásába invesztálódik be. A mezőgazdasági vendégmunka nélkül is jól élne a nádasdi munkásság. E munka vállalása életszínvonalukat viszont még magasabbra emeli. Munkaerejük felhasználására a mezőgazdaság nyújt lehetőséget, de itt is csak az a szektor, ahol a termelés igen intenzív. Lassan reális, minden vonatkozásában érvényes alapokról mondhatjuk el, hogy ennyi őrzi a paraszti jelleget a kétlaki munkásság életében. ILA távlatok „Intéző úr Isten áldja meg magát, Esztendőre ne láthassuk meg egymást, Esztendőre csaK úgy láthassuk egymást, Velünk együtt kapálgassa a répát!" (summásdal) 11.1. Távlatok 1929-ben. A feudálkapitalista rendszer kereteit csupán a két forradalom időszakában sikerült némileg meglazítani. Ózd és vidékének kétlaki munkássága tanúja és aktív résztvevője volt a szocialista szövetkezeti gazdálkodás kísérletének, a kollektivizálásnak és a földosztó mozgalomnak.

39 A Horthy-rendszer negyedszázada alatt azonban a föld visszaszerzésének ez a módja lehetetlenné vált. A földművelés nyomasztó terheivel küzdött az agrárproletár és a kétlaki, vállalva a ledolgozás hagyományait.

40 A summásdalok tekintélyes hányada kifejezésre juttatta, hogy a summás véget vet a kényszerből vállalt „szakmányos" munkának,

41 de mindez többnyire csak vigasztalás, önámítás volt. A való élet kényszere újra és újra elindította őket a summásélet útján. A társadalmi viszonyok konzerválódtak, megmerevedtek és változatlanok maradtak mindaddig, míg a felszabadulás új életviszonyokat nem teremtett meg. 19