Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: Ózd környéki ipari munkásság a mezőgazdaságban

mákban a szőlőművelés munkálataira szerződtették őket. A férfiak, az egészhez esek, egészbéresek kaszáltak, arattak. A summásgazda így jellemezte a summáslányok munkáját: „Jött a táblára a segédtiszt Kérdezte, hogy hogy megy a munka. Mondtam neki, hogy csendesen és jól. Azt mondja, hogy azt akarom, menjen a munka gyorsan és jól. Az asszonyok, lányok a répában szépen haladtak, olyan egyenes volt a sor, mint a vonalzó. Térdelve kapálták a répát. Akkor csak intettem egyet a fokosommal. Néhány perc múlva szétszóródtak. Volt, aki előre rohant, volt, aki lemaradt. A segédtiszt méltatlankodott, hogy mi történt itt. Mondom neki, hogy ez a gyors munka. Nézzük meg, mit csináltak. Bizony a feketét ráhúzták a zöldre, a fű ott maradt a föld alatt élve. Attól kezdve rámbízta a segédtiszt, hogy milyen tempóban dolgozzon a summás. Dolgoztak is tovább, csendesen és jól! " A summásgazda teljes felelősséggel tartozott a munkásaiért. A kizsákmányolók és kizsákmányoltak közötti ellentét legtöbb esetben őt hozta kellemetlen helyzetbe. A summás érdekeit éppúgy figyelembe kellett venni, mint az uradalomét. Többnyire az uradalom állandó alkalmazottjai okoztak neki problémát, akik lenézték a summásokat. A béresek és summások ellentétét mutatja a következő példa is: „A hereföldön dolgoztunk. A tanyasi első béres fia is kijött szekérrel, hogy vigye a terményt, de a boglyákat csak kerülgette, a többi már meg is fordult többször. Láttam, hogy húzódik a munkától, mondtam neki, hogy nem lesz ez így jó. Erre rámkiabált, hogy maga csak egy summásgazda, én meg kommenciós cseléd vagyok. Nem parancsol maga nekem. Bizony, hogy lekergettem a fokosom nyelével a kocsiról, de még a földről is. Mondtam, hogy menjen be a tanyára. Este volt a report. Be voltunk idézve, az első béres, a tanyagazda és én, a summásgazda. Előadtam a dolgot a segédtisztnek. Nekem adott igazat. A segédtiszt büntetésből az első bérestől 1 q búzát, a fiától 2 q búzát vont le a koirunencióból, hogy így ellentétbe kerültek a summásokkal. Mondtam, hogy ami a szerződésben van, azt nem hagyom, de az uradalomét nem kívánom. így váltam megbízhatóvá summásgazda létemre. A segédtiszt kioktatta a tanya béreseit. Mondta, vegyék tudomásul, hogy ha a summásgazda a fokosát leszúrja a földbe, és elmegy intézni a dolgait, a summások és a béresek akkor is kalapot emeljenek a botnak." Mindezek a példák élesen rávilágítanak a summásgazda státuszára. Társadalmi helyzetéből fakadó előjogok illették még. A feudálkapitalista társadalmi rendszer hierarchiájában nem állt azonos lépcsőfokon summásaival. Effektív munkát nem végzett, csupán irányította, ellenőrizte a munkát. Demokratikus érzelméhez nem fér kétség, de ugyanakkor az sem tagadható, hogy a munkáltatók oldaláról ítélte meg a munkavégzés minőségét, eredményét, vagy eredménytelenségét. Éppen ezért hallgassuk meg a munkával kapcsolatosan a legilletékesebbet, magát a summást. „1943-ban Pécs mellett voltunk summások. Nagyon keményen bánt velünk az intéző. Reggel sorba álltunk. Ment az intéző előttünk, mintha díszszázad előtt ment volna. Odacsapott a botjával, ha valaki a zsebben felejtette a kezét."

2 5 A munka emlékei hol szomorkás, hol vidám hangulatban elevenednek fel: „Napfelkeltekor ébresztettek. Kimentünk az udvarra, hogy beosztanak munkára. Nem mert ott senki szólni, mert igen könnyen hazazsuppolták. Amikor először mentünk ki dolgozni, még a gróf és az intéző is szólt hozzánk: ,Lányok, mindenki úgy viselkedjék, ha itt valaki gyereket csinál, az uradalom nem térít meg semmit!' Répát egyeltünk, kapáltunk. Aztán volt kukorica kapálás, krumpli kapálás. Reggeli után nekiláttunk a munkának. Libasorba álltunk. Kiválasztották azt, aki gyorsan tudott dolgozni. Mondták neki, hogy ő többet kap, csak húzza a többit. Fizettek is neki többet. Nem elég, hogy a pallér, meg az intéző ott volt, még közülünk is volt olyan, aki ellenünkre dolgozott. Veszekedtünk is vele, ha 70