Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: Ózd környéki ipari munkásság a mezőgazdaságban

• nagyon sietett. Aki nem bírta a munkát, ana veszekedett a többi, hogy minek jött dolgozni. A gyengébbeket segítették a szomszédjai."

26 Ózd és vidékének summásai a szőlőkultúrájáról híres Mátra vidékének uradalmaiban is kaptak munkát. Erről számol be adatközlőnk: „A Hort melletti uradalomban dolgoztunk. Reggel elővette a pallér a névsort és szóiingatott, összesen nyolc nap lenetett beteg az ember, azt nem fogták le. Egész nyáron a szőlőben dolgoztunk. Itthonról vittük a kapát. Nagy területen dolgoztunk. Mire végére értünk a nyitásnak, már rügyezett a tőke. Akkor a vincellér megmutatta, hogyan kell metszeni. Két levél jött a szőlőn, az egyiket, az iloncát, a hernyót le kellett metszeni. Ki volt adva a parcella, mindenki a számjára ment; Ha nem jól metszettünk, már mondták is: Halló! Ezt mért hagytad el? A rosseb egye meg! A fiúkon volt a figyelmed?' Aztán jött a kötözés, majd a horolás. Előre nem haladhatott az ember, így hátrafelé csinálta, mint mikor a borsóban farval hátra felé megy az ember. Akkor újra felkötöztük a szőlőt, azután kocsoltuvk. A tavaszkor kiadott metszőolló is meg volt számozva. Nekem 18-as volt mindenem. Akkor, aki akart jelentkezett permetezéshez. Nehéz munka volt az. A gép felszerelve 36 kilót nyomott. Elég volt azt hordozni. Ott volt a parcella végén rézgálic. Kiette az arcunkat, lábunkat. Kaptunk 3 korona cullagoi (pótlékot a ruhakopásért). Hogy ne lopjuk az időt reggel, amíg nem szállt föl a harmat, kőrisbogarat kellett szedegetni a kötőnkbe. A szomszédban volt egy gazdátlan szőlő, akartunk szakítani a cseresznyefáról, de a vincellér észrevette. Le akartak vonni a keresetből két hetet. Reszkettünk egy szem gyümölcsért. Mindig pwcban volt a szőlő, akár a szép lány. Akkor jött a szüret. Ha egy száradtat, rothadtat otthagytunk, a harmadik parcellából is visszahívtak. Délben fütyült a pallér. Mondtuk neki: 'A maga órája biztosan pihen, nem adott neki enni!' Este szaladtunk haza, mert más az, ha a kenyér felé szalad az ember."

27 4.2. A munka 1969-ben. Bakos Kálmán brigádja kizárólag a terménybetakarítás munkájára szegődött le. A brigádvezető funkciója lényegesen eltér a summásgazdától. Nem áll módjában leszúrni a földbe fokosát, hogy munkásai azt megsüvegeljék. Nem felügyelője, irányítója, ellenőre a többi dolgozónak. Minőségileg legfeljebb abban különbözik tőlük, hogy élő példa gyanánt ugyanazt a munkát jobban végzi el, mint a társai. Mivel valamennyi munkából effektive kiveszi részét, így nincs ellentét közötte és a brigádtagok között. A brigád tagjainak érdeke közös. A teljesítmény fokozása az egyedüli cél, mert ezáltal találják meg számításukat. Rövid idő alatt maximális teljesítményt produkálnak, hogy részesedésük is a legnagyobb legyen. Munkájuk abból áll, hogy a kombájnnal learatott és kicsépelt, ömlesztett búzát lepakolják, rendszerezzék, raktározásra és szállításra előkészítsék. Ha a szállítást gép végzi, akkor 1 vagon után 1 q termény jár a brigádnak. Ha nem gépi szállítással történik a termény szortírozása, akkor 0,6 q a munkabér vagononként. Mi a titka annak, hogy mindig megtalálják számításukat? Bakos Kálmán szerint: „Annak köszönhetjük, hogy boldogulunk, mert mindenkinek külön szakmája van. Ha nem lennénk leleményesek, felét sem keresnénk annak, amit hazahozunk. Ha a szállítógép tengelye eltört, fél óra alatt meghegesztettük. Nem volt fennakadás. Leégett egy motor, vagy megtekercseltük, vagy kicseréltük rövid időn belül. Nem volt jó az áttétel, azon is tudtunk segíteni. Mindnyájan sofőrök is vagyunk. El tudunk állni a gépekkel. A gazdaság gépkocsivezetői elsőnek tudnak besorolni Székesfehérváron, reggel 9-re már negyedszer fordulnak, mire a többiek megérkeznek. Mindez azért van, mert a gépek nem idegenek nekünk. Szeretnek is bennünket. Mondják is a magtárkezelőnek, ha az 'egriek' itt vannak, akkor neki csak a lábát kell lógázni, nincs semmi fennakadás." A többi idénymunkás adatközléséből az derül ki, hogy a legkülönbözőbb munkák elvégzésére szerveződnek manapság a munkabrigádok. Kukorica szárítás, faültetés, cukor71