Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Kováts György: A diósgyőr-vasgyári munkások élete a felszabadulásig

Szim 1919. augusztus 24-én mintegy negyven főnyi csoportjával avasgyár területére is behatol és 44 munkást, valamint tisztviselőt letartóztat baloldali tevékenység, vagy a kommunistákkal való együttműködés címén. A letartóztatottakat a román parancsnokságra hurcolják, ahol megbotozzák és fogva tartják őket. Október első napjaiban már több mint 400 baloldali érzelmű és kommunista várta a bírósági ítéletet. Bayer Oszkár vasgyári munkás sorsában sok száz munkás sorsa tükröződik: ,,Az Ülői úti Marx-laktanyába vonultunk, de a harcot már nem vehettük fel az ellenséggel, mert a parancsnokságban lévő árulók megadásra szólítottak fel minket. Futott, ki merre látott. Én egy hatalmas, 3 méteres kerítésen keresztül tudtam csak megszabadulni a fogságból. Gyalog indultam hazafelé. Itthon egy ideig bujkáltam. Később csak felvettek dolgozni bennünket, mert jó munkások voltunk. De Szim Lőrinc letartóztatott és három napig ütöttek, vertek ..." 4. kép. Diósgyőri munkások a Vörös Hadseregben A diósgyőri vasgyár a két világháború között Az első világháború befejezése után Magyarországon három jelentős nagyüzem működött: a csepeli Weiss Manfréd Művek, a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű RT. és az állami vasgyárak, amelyhez a diósgyőri gyár is tartozott. Az említett két magántőke erőteljesen törekedett az állami vasgyárak megszüntetésére. Újabb veszélybe került a diósgyőri vasgyár. A gyár felszámolása a kiszolgáló bányák munkásainak százait is földönfutóvá tette volna. A kormány, a közvélemény jelentős nyomásának engedve nem zárta be gyárait, így a diósgyőrit sem. Bár a munkáshiány miatt sokéves nélkülözésnek néztek elébe a vasgyári munkások, csökkentett munkaidőben mégis dolgozhattak. A háborút követő megrendeléshiány teljesen lecsökkenti a létszámot. A 20-as évek közepén már alig ötezer, a 30-as évek elején már csak háromezer a munkáslétszám, kevesebb mint koráb43