Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Zsédenyi Judit: A tardi nő élete a családban és a faluközösségben

II. A népesség megoszlásának alakulása a népgazdasági ágakban:

1 ° Év Mezőgazd.-i Ipari Közl.-i Keresk.-i Egyéb összes népesség 1900 1832 87 9 1930 2092 106 6 1941 2071 113 10 1949 2080 88 19 i960 1509 638 37 A népesség népgazdasági ágankénti megoszlása azt mutatja, hogy a századfordulótól a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma kezdeti növekedés után, a termelőszövetkezet megalakulásáig lényegesen nem változik, a termelőszövetkezet megalakulása után - mert számos más munkalehetőség is adódott — csökkent. Ez a csökkenés lényegében úgy következett be, hogy a legidősebb korosztály továbbra is földműveléssel foglalkozott, de a fiatalok gyakran másutt vállaltak munkát. A táblázat adatai jól érzékeltetik a foglalkozási átrétegződést. Figyelemreméltó az iparba járók és a mezőgazdasági dolgozók arányának megváltozása. Ez az átrétegződési folyamat nem volt hatástalan a családszervezet alakulására sem. ///. Demográfiai változások:

11 Év 0-14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60- ossz. 1930 676 247 374 315 264 214 227 2317 1960 560 207 325 362 296 245 336 2331 Tárd össznépessége 1930—1960 között minimális (4- 14) emelkedést mutat. Korszerinti megoszlásban csökkent a 14 év alattiak száma, de ez figyelhető meg a következő két korcsoportnál is. A 30—60 év közötti három korcsoport mindegyikében növekedés van, s ez főleg az utolsó, a 60 éven felülieknél nagyon számottevő. A 30 év népességi adatait összevetve azt látjuk, hogy az összlakosság minimális növekedése párosul a falu ún. „elöregedésével". A két időszak adatainak összehasonlítása nem elég a következtetések levonására, de ha az 1973-as gyűjtési adatokkal kiegészítjük, megállapítható, hogy Tardon az idősebb korosztályba tartozók száma növekszik. A hagyományos gazdálkodás és életmód napjainkban még jól felgyűjthető. Táblázatomban a 6. és 7. korosztály képviselői közül a nők többsége a termelőszövetkezetben dolgozik. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy a hagyományos női munkákat, a női tevékenység sokoldalúságát reális alapon, a gyűjtések adatainak felhasználásával tárgyaljam. Az átadás-átvétel ebben a korosztályban még számottevő. Természetesen a lakosság összetételéről írottak csak Tárd vonatkozásában érvényesek, nem tekinthetők általánosnak. „Az egymást követő nemzedékek nemcsak egymásbafolyóan követik egymást, hanem olyan értelmű nemzedékváltás is megy végbe falvainkban, hogy kiöregedőben van a régi falusi viszonyok között élt idősebb generáció és mind nagyobb arányban váltja fel őket a már új viszonyok közt felnövő fiatalabb nemzedék."

12 8 80 18 95 19 68 55 37 24 123 214