Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Zsédenyi Judit: A tardi nő élete a családban és a faluközösségben

A földterület megoszlása gazdaságnagyság-csoportok szerint 1935-ben Gazdaságnagyság A gazdaságok Egy gazdaságra csoport (kh-ban) száma ossz. ter. jutó terület kataszteri holdban 0- 516 1-5 371 5-10 139 10-20 75 20-50 11 50-100 1 100-200 200-500 500-1000 1 641 641,00 1000-néltöbb 1 3275 3275,00 1935-ben Tardon a gazdaságok száma 1115 volt. Ebből 3 nagyparaszti, ill. uradalmi gazdaság. Ez a három gazdaság a határ 7521 kat. h.-as területéből 4009 kat. h-at foglal el, amely az összterület 53,3%-a. A megmaradó 3517 kat. h.-at 1112 parasztgazdaság műveli. Az összes, tehát 1115 gazdaságból 516 (46,2%) nincstelen, ül. 0—1 kat. h. területtel rendelkező, a határ összes területéből mindössze 3,5%-ban részesül. A kép még súlyosabb akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy család megélhetését - az adatközlők szerint — kb. 5—10 kat. h. biztosította, persze mindez annak a függvénye is volt, hogy „hány kenyeret kellett ebből előteremteni". Ilyen birtokviszonyok mellett sok család nem tudta megélhetését csupán a földművelésből biztosítani, arra kényszerült, hogy rendszeresen vagy időszakosan idegenben vállaljon munkát. 1935-ben ez 887 gazdaságot,

5 és legalább ennyi személyt érintett. Ezek csupán egyetlen év adatai, egy kiemelt példa, de ismerve más évek részadatait, valamint az adatközlők elmondásait, az alábbi megállapításokat tehetjük: — Tárd lakosságának jelentős részét érintette az időszakos munkavállalás (részben távolabbi helyekre rendszeresen eljáró summások, másrészt a helybeli nagybirtokon dolgozók vonatkozásában). 1930-ban a gazdasági cselédek és eltartottak száma 249, az időszakosan munkát vállalók száma pedig 528 fő volt.

6 — Az eljárók többsége férfi, így — elsősorban a hathónapos idénymunka időszakban — az otthon maradt nőre háruló munka mennyisége jelentősen megnő. — A faluból eljárók hosszabb-rövidebb időre kiszakadnak a család- és faluközösségből. Ez nem lehetett hatástalan az egyén közösségi kapcsolataira sem, másrészt lényeges, hogy a sokfelé munkát vállalók ismeretanyaga állandóan bővül, s ezt hazatérve, szűkebb és tágabb környezetüknek átadják. — A két vüágháború közötti időszakban a nő munkája Tardon a háztartás, a gyermeknevelés és az aránylag nem számottevő kertkultúra mellett fokozott önállósággal terjed ki a földművelés különböző területeire. Mindezek következménye a férfi és nő viszonyának megváltozása, a nő falun belüli értékítéletének lassú átformálódása. Fokozatosan elmaradnak a „jánygyerek nem gyerek", „asszony, hallgass a neved", „asszonyi állat" kijelentések, amelyeknek korábban komoly tartalmuk volt. 265 0,51 908 2,45 1034 2,44 1005 13,40 300 27,27 93 93,00 212