Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Zsédenyi Judit: A tardi nő élete a családban és a faluközösségben

A TARDI NŐ ÉLETE A CSALÁDBAN ÉS A FALUKÖZÖSSÉGBEN ZSÉDENYI JUDIT Tárd dél-borsodi falu. Lakói a mezőkövesdiekkel és a szentistvániakkal egységes néprajzi csoportot alkotnak. E három település népe — eltekintve a kisebb kirajzásoktól — a matyóság, amely a környező református falvaktól elkülönülő katolikus egység. Számos megegyező vonás mellett (anyagi és szellemi kultúra főbb megnyilvánulásai, település, társadalomszervezet, gazdasági helyzet) mindhárom falu rendelkezik egyéni jellemzőkkel, amelyek a falun belüli együvé tartozás tudatát erősítik. 1970-ben a statisztikai adatok szerint Tárd összlakossága 2024 fő volt.

1 A lakosság nemek szerinti összetételét vizsgálva megfigyelhető, hogy a nők számaránya a községben mindig magasabb volt a férfiakénál.

2 Az arányszámok, a női munka sokoldalúsága indokolja témám többoldalú megközelítését, a női munka több szempontú vizsgálatát. Dolgozatomban a tardi nő helyzetét a munka tükrében kívánom bemutatni. A munka a mindennapok meghatározója, s a végzett munka mennyisége, ill. milyensége után ítélte meg a nőt a falu társadalma. A nő tevékenysége befolyásolta a család gazdasági helyzetének alakulását is. Gyűjtött anyagom három szempont figyelembevételével mutatom be: A jellemző kiscsalád-tipusok Tardon. A női munka jellege az egyes családtípusokon belül. A női munkák családon belüli megoszlása több generáció egymás mellett élése esetén. E szempontok érvényesítése feltételezi, hogy Tárd gazdasági és társadalmi helyzetének változásairól rövid áttekintést adjak. 1895—1966 között Tardon a művelés alá fogott határ összterületének alakulása és a lakosság létszámának változása egymáshoz viszonyítva az alábbi képet mutatja.

3 időpont határ (kh-ban) lélekszám kh/fő 1895 1913 1935 1962 1966 A táblázat adatai szerint egy főre átlagosan 3,3—3,4 kat. h. birtokterület jut. Reálisabb képet kapunk, ha a lakosság számát a szántóföldi művelés alatt álló terület alakulásához viszonyítjuk. Tardon a szántóföld területe az 1895—1935—1966-os időpontokban 5251-5234-4660 kat. h. volt, az egy főre eső szántóföld területe 2,6-2,2-2,1 kat. h., tehát folyamatos lassú csökkenést mutat. Az egyéni gazdálkodás technikai színvonala mellett ez a földterület nem biztosította egy átlagos létszámú család megélhetését. Ha számításba vesszük a birtokviszonyok megoszlásának jellegét, a birtokkategóriák szerinti elkülönülést, ez még egyértelműbbé válik. Az 1935-ös statisztikai adatok ezt jól érzékeltetik.

4 14* 211 7509 1959 3,8 7549 2195 3,4 7521 2317 3,2 7548 2238 3,3 7037 2128 3,3