Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Szűcs István: A falusi nők helyzetének változása három nemzedéken keresztül

keresztelői étkezés is. A töltöttkáposzta a káposztatermelő vajdácskaiaknál ünnepi, de elmaradhatatlan étel volt. A40-es évekig gerslivel, kukoricadarával készült, csak azóta rizzsel. A falusi nők szórakozásai Az alapvető változások közé kell sorolni a falusi nők szórakozásainak, pihenésének és tanulási lehetőségeinek megváltozását. Hasznos időtöltés és szórakozási lehetőség volt a hosszú téli estéken a fonás, a fonó, amelyben ugyan az idősebbek nem vettek részt mint játékosok, de a fiatalság szórakozásainak a falusi társas életnek egyik fő alkalma volt. A lányok vasárnaponként körtáncon vettek részt, egyes fiús házaknál néha házibált rendeztek. A néha-néha falura vetődő faluszínház előadásai, vándor mozielőadások, az ifjak által rendezett színielőadások, az ünnepi műsorok, a lakodalmi mulatságok, a közös aratás befejezésekor tartott aratóbálok voltak a szórakozás régi alkalmai. A szórakozások terén is nagy előrelépést jelentett a falunak 1953-ban történt villamosítása. Az elektromos gépek kiterjedt használata által több a felszabadult idő, nagyobb lehetőség van a szórakozásra és a művelődésre. A lemezjátszók, rádiók, a szép községi könyvtár, a szakkörök, az úttörők, a KISZ rendezvényei is az általános művelődés szolgálatában állanak. A falusi társasélet, szórakozás hagyományos alkalmai megszűntek, helyüket újabbnál újabb, már nem a falusi társadalomban, hanem a modern életmódra jellemző lehetőségek foglalják el. Sokan és sokszor megírták, hogyan élt a falu, a falusi parasztság, a paraszt nő a múltban. Arról is vannak már adataink, hogyan élnek napjainkban. Ehhez legyen adalék ez a tanulmány. 210