Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Szűcs István: A falusi nők helyzetének változása három nemzedéken keresztül

Az elmúlt 50 év alatt a ruházat szinte terjesen kicserélődött. A népviselet csaknem eltűnt. A ma viselt női ruhadarabok nagy része még évtizedekkel ezelőtt ismeretlen volt (kosztüm, kardigán, pulóver, szvetter, férfi cipő, különböző sapkák stb.). Milyen volt mintegy 40—50 éve a falusi viselet? Fejrevaló: az idős asszonyok kázsmér kendőt hordtak a fejükön, a legtöbben már tiszta fekete színben. Hétköznap barchet, s a karton kendő is megfelelt. Ünnepélyes alkalmakra a delén kendő került elő. A fiatalasszony, új asszony azt a kázsmér kendőt hordta, amit esküvőre a vőlegényétől kapott. Ez lehetett fehér, rózsás, piros és fekete színű. Minden idősebb asszony hordta a fejkendő alatt a hátrakötő kendőt, amely mindig fekete volt. Fiatalasszonyoknál elől a homlok közepén csokorba kötött szalagdísz is volt rajta. Fejkendőt menyasszony korában viselt először a lány. A kendőt a vőlegényétől kapta. Az idős asszonyoknál a fekete fejkendő megmaradt máig is. A menyasszony kendőt nem visel, hanem a lakodalom alkalmával a menyasszonytánc idejére a kontyolás után piros, babos kendővel kötik be a fejét. A lányok ma sem viselnek kendőt. A hajviselet: 40—50 éve az asszonyok is hosszú hajat veséitek kontyba rakva. A lányoknak szintén hosszú hajuk volt, azonban egy, vagy két ágba fonva viselték, s színes pántlikát kötöttek, vagy fontak bele. Női ruhadarabok: a legidősebb generáció viselete csizma kapcával, szerviáska, vizitke, ingváll, pendely, kázsmér kendő, haraszt kendő, posztó- vagy szövetkendő, gyapjú, rojtos vállkendő volt. A mai idős asszonyoknál: csizma, sőt már cipő, fekete cérna vagy flór harisnyával, ritkábban még pendely is. Inget, bő ráncos sötétszínű alsószoknyát, ünnepre fekete selyem kötényt, sötét karton- vagy szövetblúzt viseltek. Kázsmérkendő is van még néhány. Két asszony hordja még a hátrakötő kendőt is. Fiatalasszonyok: nagyjából a lánykori ruháját hordja tovább, de hétköznapi ruhái ma már nem olyan élénkszínűek, mint a múltban. Vállkendő helyett kizárólag hosszú kabátot viselnek, többen műszőrme, sőt valódi szőrmebundát is. A hagyományos viseletdarabok elhagyása náluk sokkal gyorsabb, mint szüleik korosztályában. Lányok öltözete: a régi leányöltözet harisnyanélküli ráncoscsizma, ingváll, vizitke, kázsmérkendő, befont hosszú haj, színes pántlika — szinte teljesen eltűnt. A falusi konyha, étrend és szakácstudomány. A század első felében még természetes volt, hogy 12—14 éves korában minden leány megtanuljon gyúrni, főzni, pár évvel később dagasztani és kenyeret sütni. A falusi nők sokirányú munkájának egyik fontos ága volt a sütés-főzés. Vajdácskán a falusi parasztcsaládoknál a reggelit is főzték. Hagyományos reggeli a rántottleves, vagyis köménymag leves volt s kenyérrel fogyasztották. Csak a nehéz munkát végző kaszás, földet művelő férfi evett szalonnát. Az ebéd különösen dologidőben volt kiadós. Tyúkhúslevest, csirkehúslevest, marhahúslevest, száraz és zöldbablevest, rántott, vagy habart krumplilevest, pergelt tésztalevest főztek leggyakrabban. Kedvelt volt a kukoricadara tejjel és zsírral fogyasztva, vagy a máléliszt (kukoricaliszt) tejjel elkeverve, mint a piskóta alapanyaga, elkenve a tepsibe 6—8 cm vastagon és megsütve, majd felszeletelve mint a tortaszelet. Erről nevezik a vajdácskaiakat a környéken lihásoknak. A 40-es évekig általában minden parasztcsaládnál kukoricadarát főztek szombat estére. (A liha a darálásnál a kukoricaszemról leváló héj, amely szitálásnálfeljön, a vízben leszedhető. Régen a pitvarban levő berakott tűzhelyen főztek, a csikótűzhely sütőjében vagy a beépített kemencében sütöttek. Ma szinte kivétel nélkül minden udvaron van nyárikonyha. Nagy alkalmak a falusi családok életében a lakodalom, a keresztelő és az eljegyzés. Ezekre az alkalmakra külön sütöttek-főztek, sok rokoni segítséggel. Alakodalmi ételek között legfontosabb volt a gersli, a kukorica, majd a búzakása, továbbá a kis cipószerű kalács, tyúkhúsleves, marhahúsleves. A méretektől függően hasonló volt a 14 Foglalkozások és életmódok 209