Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Jósvai Gizella: Az erdő haszonvétele Erdőhorvátiban

Felhasználás, értékesítés. A kitermelt fa felhasználása rendkívül sokoldalú volt. Szerszámnyélnek legalkalmasabb a keményfa volt, ilyen a bükk, a gyertyán és az akác. Régen két-három és négyágú favillákat csináltak, erre legalkalmasabbnak találták a jól hajló fiatal akácfát és a tölgyet. A favillák — a kétágú kivételével — toldott villák voltak, mert nem volt természetesen nőtt három vagy négyágú fa. A készítményeket szalma és szénarakásra, trágyaszórásra használták. Készítője vándorkereskedés útján a közelebbi kisebb vagy nagyobb falvakban értékesítette. Nem pénzért árulta, ellenérték az élelmiszer vagy valamilyen takarmány volt. Erdőhorvátiban készítettek fából kis és nagy gyereblyét, amelynek elkészítésére a bükköt és a juhart tartották legalkalmasabbnak. A faluban faragtak még kocsialkatrészeket, hordót, teknőt, kádat, különféle kisebb bútordarabokat és természetesen a fát nagy mennyiségben használták fel az építkezések során is. A szekéralkatrészek közül a lőcsöt tölgyből, juharból vagy akácból készítették, a szekérruddX nyírből vagy tölgyből, a kerékagyat tölgyből vagy akácból, a keréktalpat bükkből, kőrisből, akácból, a nyújtót pedig fiatal gyertyánból és bükkből. Hordó- és kád­készítésre legalkalmasabb a tölgy volt, fateknő készítésére pedig a bükk és a nyár. A bútorokat fenyőféléből, ritkábban, vagy csak egyes részeket diófából vagy cseresznye­fából készítették, ezeket eladták, de jobbára saját maguknak csinálták. Leggyakrabban készítettek bútorféleségek közül asztalt, karosládát, sifont és ágyat. Gyakori volt a fahordó abroncs készítése is, amire mogyorófát használtak. A konyhai eszközöket nyár- és fűzfélékből faragták. Csináltak fakanalakat, fatányérokat, húsklopfolókat. A házépítéseknél felhasznált gerendákat tölgyből és nyárfából készítették. Tetőíéc­nek és deszkának fenyőt és nyárfát, ablakkeretnek fenyőt, ajtófélfának pedig tölgyet tartottak jónak. A házak zsindelyét bükkből és fenyőből faragták. Ritka volt a jó zsindelykészítő és az uradalom lekötötte őket. így a falubeliek csak az uradalomtól vásárolhattak. A zsindelykészítés legfontosabb szerszámai: a fűrész, a balta, a kétnyélü kés és a nutozó. A nutozót vésésre és díszítésre használták. A zsindelykészítő többféle nuto­zót használt, volt szélesebb és keskenyebb élű, hogy különböző véséseket, díszítéseket tudjon készíteni. Régen szokás volt a szerszámfának való fát meghagyni, s megvárni, amíg a kellő vastagságot növekedésben el nem éri. Egyenes és kampós botok készítésére is szoktak fát nevelni. Kampósbot készítésére a som, az egyenes bot készítésére pedig a barkóca és a mogyorófa volt a legalkalmasabb. Ezeket a botokat úgy készítették, hogy tűz felett, vagy parázsban megmelegítették, vízben főzték, majd kétágú fából készített hajlítóval, vagy a térdükön hajlították. A botokat általában pásztoremberek készítették, kezdetben saját maguknak, majd ajándékozásra, de eladásra is. Régen gyűjtötték a fűz, nyír, galagonya és kökénybokrok vesszejét, kosárfonás, seprűkötés és tövisborona készítésére. Fűzvesszőt üvegfonásra is használtak, a nagy hátikosarakat pedig szíjácsból (hasított forgács vagy fakéreg) készítették. A fakonzerválásnak csak egy módját ismerték, ez pedig az oszlopok, kapufélfák végének tűz fölött való pörkölése, égetése volt. Az elégett fa hamuját ruhák tisztítására alkalmazták. Ha a háziasszony vastag ruhát mosott, a szapulóba rétegesen rakta a ruhaneműt és a hamut úgy, hogy a tetejére ruha kerüljön és azt állandóan forró vízzel locsolták, amíg meg nem telt a szapuló. A faluban az erdővel rendelkező parasztemberek vagy famunkások adtak el fát. Általában szarufát, gerendát, tűzifának, szőlőkarónak és stahétlinek valót árultak. Cse­rébe élelmet, állatot pl. sertést kaptak, vagy az állatok részére szemes és szálas takar­mányt. A falubeliek nem nagyon szokták a fát venni, mert közel volt az erdő, hanem inkább más vidékről jöttek ide vásárolni. Nem piacoztak, vagy házaltak a nyers fával,

Next

/
Thumbnails
Contents