Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
Kozák Barnabás: A tiszadorogmai kosárfonás
A bíborfűznek vékony, kemény, hajlékony vesszői vannak kis béllel. Kedveli a termékeny, homokos, mocsaras talajokat, folyammenti réteket. Kevésbé igényes, mint a kenderfűz, fagytűrő, nedvesség tekintetében nincsenek igényei. Egyenes, sima csupaszhéjú, fényes vesszői vannak. Levele és rügye körkörös elhelyezkedésű. Levelei 8 cm hosszúak, 2,5 cm szélesek. A levelek száruknál keskenyek, végük felé szélesednek, alakjuk visszáslándzsás. Ép szélűek. A felső lapjának színe kékeszöld, napfényre érzékeny. Hántás után citromsárga színű. Hántása nehéz, hosszú száradás után törékennyé válik. Jól bírja az idő viszontagságait. A bíborfűzet és változatait csak mocsaras területeken termelik. A többi fűzfajok is nagyban hasonlítanak egymáshoz, sőt a felsoroltakhoz is, egyedül csak a levél alakjában és színében változnak. A farkasfűz. Levelei 12—14 cm hosszúak, 2 cm szélesek, erősen fogazottak. Vastag bélű, törékeny, ezért csak zöld állapotban használják. A veresfűz. Levele 10—12 cm hosszú, 2 cm széles, sötétzöld színű. Vesszője a tövétől a hegye felé egyre jobban vörösödő. Kemény, hosszú vesszője a kosárfonóiparnak fontos alapanyaga. A marodgya. Levele halványzöld, kissé sárgás. A levél fonákján lévő murvapikkelyek a vessző hegyén is megtalálhatók. Vastagbelű, ez rontja a jó tulajdonságát. Főleg zöld állapotban hasznosítják. Ezek a fűzfajták a leggyakoribbak és legfontosabbak. Ezenkívül még nagyon sokfajta vessző található hazánkban és más országokban is. A tiszadorogmai határban található vesszős telepek (vesszővel borított területek) összterülete 85 katasztrális hold. Ebből nemes vessző 39 hold, míg a többi 46 hold vad vessző. Ez összesen öt gazdáé: 1. Tiszadorogmai Háziipari Kosárfonó Szövetkezet (H.K.SZ.): 14 hold. 12 hold a Teremháton, 2 hold a Farkasági erdőben. Mind a két telep nemes vessző, amerikai fűz. 2. Mezőkövesdi Matyó H.K.Sz: 8 hold aPircsben. Az észak-nyugati dűlő kenderfűz, folytatása amerikai fűz. 3. Taksony-Szigetszentmiklós: 17 hold a Teremháton és a Háromszögűben az összes amerikai fűz. 4. Kelet-Bükki Állami Erdőgazdaság: 13 hold a Farkaságban. Ezen a telepen vegyes vadvessző található. (Vegyes vadvessző = marodgya, farkasfűz, veresfűz, stb. együttvéve.) 5. Tiszadorogmai Uj Élet Mg. tsz: 25 hold a Paradicsomban és 8 hold a Debrecenvn. Mind a két telepen vegyes vad vessző található. A nemes vessző nagyobb gondozást kíván, mint a vadvessző. Másnéven ültetett vesszőnek is nevezik. Ültetése ősszel és tavasszal történik, habár jobb az ősszel ültetett vessző, mégpedig azért, mert a tél folyamán sok tápanyagot tud összegyűjteni és így tavasszal erősebben fakad. Az ősszel ültetett vesszőkből több marad meg, mint a tavasziakból. 15 cm tő- és 60 cm sortávolságra ültetik egymástól. Minden évben kétszer vagy háromszor kapálják. A kapálás célja a gyomok kiirtása. A tőke tövét nem szabad feltölteni. Mint minden élőlénynek, így a vesszőnek is vannak kártevői. Legveszedelmesebb a tarka fűzormányos. Július második felében és augusztusban a két kirepüléskor találkozunk velük. Védekezőszerei a „Vofatox Spickpulver" por, amelyet vízben oldva permeteznek szét a vesszőtelepeken, valamint a „Dieldrén" erős por-méreg, amely viszont nagyon veszélyes emberre, állatra. A tarka fűzormányos rovaron kívül különféle levéltetvek, molyok is megtámadják. Ezek június végén, július elején jelentkeznek. Ellenük nikotin méreggel védekeznek. A nikotint vízzel keverik, 1:100 arányban. Fontos megjegyezni a nemesvesszőről, hogy nyáron nem szabad hántani, mert ha a tövekről leszedik a vesszőt, akkor elszárad (népiesen megvakul). Kivételt képez akkor, ha egy telepet ki akarunk pusztítani. Kitermelése lombhullatás után, novemberben, decemberben történik. Metszőkéssel szedik le. A vesszőt úgy kell levágni a tőről, hogy a tőkancs (a vesszőszál 130
