Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Parasztsors – Munkássors - Nemcsik Pál: Ózd-vidéki bányászdalok

Kedden reggel elindult a gőzhajó, Tetejében nemzetiszin lobogó. Nemzetiszin lobogó van kitűzve. Isten véled Vajács bánya örökre. A bányában keresik az aranyat, Nem az ágyon se nem a pendel alatt. Mert ha azt a pendel alatt keresnék. Bányászlegény soha többé nem lennék! Adatközlő: Kántor Béla 62 éves nyugdíjas vájár, Borsodnádasd Mocsolyás bányatelep. 1963. november. Esik eső, laj de szépen csepereg, Barna kislány az akna partján kesereg. Sirva kéri ő a főaknász urat, "Egy pár szóra hivják ki a babámat!" Bányászlegény, ha bemegy a bányába, A csákányát vágja a szén aljába. Vágiad pajtás, Hadd rúgja a szemembe, Mert Somsalyon aranypénzen fizetnek. Bányászlegény addig nem lesz ma sikta, Mig ki nem lesz a métered faragva. Itt van már az éjfélnek az ideje Ki is van már a méternek a fele. A szállító, ha bemegy a bányába, Elsiet a közeli nomerára. Százhúsz csillét leszállit egy órára; Majd csak akkor gyújt rá cigarettára. . A somsályi felsőtárna de magos, De sok szegény bányászlegény hervad ott Hervadozik, mert büdös a levegő. Mer a bánya olyan mint a temető. Leszakadt a bányának a teteje. Benne maradt százhúsz ember élete. Sirhat-rihat a sok árva eleget, Mer odaveszett a kenyérkeresője. Adatközlő: Gulyás Sándor 45 éves vájár, Somsály tányatelep 1963. november. Gyűjtötte: Nemesik Pál