Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népszokások, népi hiedelem, gyógyítás - Csulák Mihály: Luca nap Abaújváron

- 356 A gazdát nem a baromfiak, hanem a számos állatok őri deklik a legjobban. Ha tudni akarta, hogy a vemhes tehénnek üsző- Tagy bikaborja lesz-e, meg kellett figyelnie, hogy nő ragy férfi ment-e először Luca-napján a házba. Az első Tend ég neme eldöntötte a születendő kisborju nemét is. 2. Luca-napja a fiatalság, a szórakozás, a kedélyes tréfák ünnepe Már az előbbi fejezetből is nyilTánvaló,hogy Luca-napját elsősorban a fiatalok, a férjhez menendő lányok Tárják a legnagyobb izgalommal. De igy Tannak vele a fiuk és azok a lányok is, akik még a házasságtól távol vannak, de szórakozni, táncolni, vidáman mulatni, apró tréfákat kieszelni nagyon szeretnek. Mindkét nembeli ifjúság elsősorban a 14-16 éves fiatalok kedvenc szórakozása volt a szláv eredetű bracki

.A braoki valószínűleg a szlovák brat=fiutestvér, barát szóval van kapcsolatban s olyan jellegű szórakozást jelent,amelyen a még el nem kötelezett mindkét nembeli ifjúság vett részt,s amelynek költségeit közös hozzájárulással, baráti alapon /bratsky»baráti, testvéri módon/ fedezték. A bracki helye valamelyik lányos ház, egy fonóbanda, lánybanda gyülekező helye vagy maga a fonóház volt. Egyik adatközlőnk szerint a Yinyicén /a falunak a régi várdombhoz közeleső, a Hernád partján elterülő részén, amely a szlovák szó tanúsága szerint valamikor a szőlőskertek helye volt/ gyűltek össze egy fonóházban. A ház egy özTegyasszonyé volt, aki a fiataloknak kiadta a házát a fonás idejére. Itt tartották a brackit is. A fiatalok fizettek Tálamit az egész idény alatti használatért, magáért a brackiért pedig megkapta azokat a sütéshez, - főzéshez szükséges nyersanyagokat:lisztet, zsirt stb., amit a lányok ez alkalommal összehordtak, s ami a sütés-főzésből kimaradt. A brackira a lányok már délután elmentek, kibeszélget-