Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Táplálkozás - Barathy Zsuzsa: A sütés-főzés Zemplénagárdon
- 274 A falusi kamrák : Egyik oldalt szuszokk al van beépitve a kamra, amiben búzát, rozsot vagy árpát tartanak. Itt van a lisztesláda,a kenyérsütő teknő s a szakajtók, melyeket a falbavert szögekre akasztanak. Itt kap helyet a zurboló és a tengeri-daráló is. flégi ételek : Sódarcibere, tengerimálé , görhe, vastagl án gos , tökkása , korpacibere , t ormacibere , kurászka , puliszka . Ezekről már csak visszaemlékezésből tudunk. A vadkörtét régen leszedték, törekben vagy búzában eltették, és mikor megpuhult, mint a legjobb gyümölcsöt fogyasztották. Keserű és ficia gombát szedtek az erdőn,hagymás zsirban megpergették . A mocsaras helyeken csik ót fogtak, megnyakalták , illetve a fejét levágták, és káposztalében megfőzték. Étkezési szokások : Ha levesétel volt, azt egy nagy tálban az asztalra tette a gazdaasszony,, és abból mindenki szedett saját tányérjába. Ha esetleg galuska és krumpli volt, szóval nem levesétel, akkor mindenki közös tálból vagy lábasból evett. Mindent kanállal, mégpedig fakanállal ettek. Ünnepnapon csak ételben volt különbség, és hogy az asztalt fehér abrosszal teritették le. Ha pedig mezőn ebédeltek, ott is körülülték az ételhordót, a diner t, és ha négy-ötén voltak is, egy edényből ettek. Szólások, babonák : Az öregeknek volt néhány megjegyzésük az ételekre. - Cibere darával, edd meg nagyanyáddal. - Galuska, derelye - kaszások ereje. - Cibere kandétó - szóga szomorétó. Kenyérsütésnél, a dagasztás ideje alatt a gazdasszonynak nem szabad vizet inni, mert meglágyul a tészta.
