Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népi foglalkozások, mesterségek - Nemcsik Pál: A licei fazekasok

- 225 ­Äs égetés közben nagyon oda kellett figyelni.Előbb Tő­rös láng JStt a kemencéből. Ha az ember meglátta a szürkés-kék lángot, figyelt, hogy melyik lukba kell még fát tenni. Mondta is: "Itt még le van maradva!" la közben látta, hogy leolvadt a máz az edényről, a­dott még egy-két tüzet, akkor a gőzt kapott az edény. Tolt a kemence oldalán egy néző , azon át nézhette a mester az edényt. Az égetés végén ott nyitotta fel vashoroggal. Égetés közben fekete szemüveget kellett viselni, mert a szemnek nagyon ártott a sok tüz. Ott ment tönkre a szemünk mindannyiunknak. ÍTagy meleg volt. Nem voltak akkor még jó söröcskék, csak egy korsó hideg viz. Azzal kinálgatta a mester a közönsé­get. A második égetés 3-4 óra alatt készen volt. Csak másnap bontották meg a bányát. Fontos volt, hogy éjjel eső ne essék, mert az tönkre tette volna az egész kemencét. Hirtelen lehűl­tek volna az edények és megrepedtek volna. A kemence szétbontása ugy történt mint a zsengélés u­tán. Kiégett az edény, jöhetett a gazda a bánya edényért,kez­dődhetett a vásározás. 3. A licei fazék értékesítése a./ Eladás háztól •'Rendszerint minden fazekas előre eladta a bányát, mi-r előtt hozzákezdett a munkához. Volt neki egj biztos szekerese, fuvarosa. Ez mondta meg a fazekasnak, hogy milyen edény legyen a bányában." így szólt a megállapodás: "Tegyél bele 20 korsót, 50 fazekat /tejes/, 200 laposfenekü fazekat, 100 szilkét, 50 kajsztronyt, 100 tányért, 50 tálat, 50 kisbogrét, 20 kiskor­sót!" Ha ősszel volt az égetés, akkor még 300-400 virágcse­rép is kellett. A szekeres fizetett 1200-2000 koronáig az áru-

Next

/
Thumbnails
Contents