Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Földművelés - Lengyel László: Szántás, vetés, aratás Hernádvécsén
';"'•'- 18 1 ugarba, kapások, herék után szoktak vetni. Vetőmagnak jól megérett, tiszta /vadzab, konkoly stb. nélküli/ magot használnak. Ezt száraz helyen, régebben hordókban, dézsákban, szuszékban /szuszék = a kamrában deszkával elhatárolt kis rész/, később zsákokban tárolták. Vetés előtt a vetőmagot rostáljak, ha nem eléggé tiszta. A búzát faj toljak /csóvázzák/. Kékköves vizzel átmossák, azért, hogy üszögmentes legyen, és ellenállóképessége nojjön. Aztán megszáritják, majd egy-két nap múlva szekérre rakják, és kihajtanak a főidre. A gazda abroszt köt a derekára,majd a másik végét összekötve a nyakába akasztja. Az igy keletkezett mélyedésbe önti a magot, aztán lássa, hosszukat lépkedve szórni kezdi azt. Ez a müvelet a vetés . /Ez a szó a zöldelő növényt, a bevetett földterületet is jelentheti/. Az egyszerre elfogott, és bevetett földterület neve a fogás . Ez kb. 2 öl széles. Több zsákban vittek vetőmagot, s ezeket a zsákokat egymástól egyenlő távolságra helyezték el a földön. Ha az abroszból kifogyott, akkor nem kellett visszamenni a föld végére, inert közelebb is volt zsák. A karlendítéssel történő folyamat a terítés . Általában minden lépést terítés követ, de ha végzés alkalmával már csak egy öl széles sáv maradt vetetlen, akkor félkézre , azaz minden második lépésre vetnek. A vetőgép már 1900-as években is szórványosan .használatos volt. Elsősorban a báró használta, de később 1920 körül a vagyonosabb gazdák is. A vetőgép ládáját megtöltik vetőmaggal. Egy tengely, melyen kis lapátok vannak, a gép kerekeivel fogaskerék-áttétellel kapcsolódik, a lapátok öntött vas fiókokban forognak, s egy-egy fordulat alkalmával a ládából pár szem magot visznek magukkal. A fiókban lepereg róluk a mag a csoroszjába/vascső, mely lemezekből áll, szelvényezett/, amely mélyen a földben van. így a szem a földbe jut. A kézzel való vetésnél gazdaságosabb, mégis az még mindig ismeretes és szokásos. A kézivetés után boronálnak, hengerelnek, a géppel való vetés után csak hengerelni szoktak.
