Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Földművelés - Lengyel László: Szántás, vetés, aratás Hernádvécsén

- 182 Tavasszal vetik az árpát, zabot, tavaszibuzát, bökkönyt. A vetési folyamat ugyanaz. A vetéstől az aratásig. Az elvetett búza vagy árpa ha kedvező az időjárás, jő eaőt k

ap, sürün kikél. A kártevőktől a vetést védeni kell. A varjak ellen /mikor még nem kélt ki a mag/ úgy védekeznek,hogy madárijesztőt állítanak fel. A vetést hengerelni szokták, akkor, ha a vetés alkalmával erre nem kerülhetett sor. A rögek aratáskor akadályoznák a kaszálást, mert a kasza minduntalan beléjük akadna. A kaszálás megkönnyítése végett szoktak csutkázn

i. Erre akkor kerül sor, na a vetés kukorica földbe került. A kukorica gyökerét ponyus

ba szedik a földön és kihordják a föld végébe. Elsősorban az árpát, de a búzát is tavasszal gordonyozzák Aivágják a gordonyt/. Erre azért van szükség,hogy ne ölje el a vetést, és azért is, hogy aratáskor ne szúrja az aratók kezét. A gordonyozást gordonyozó

val végzik. A gordonyozó részei: gordonyozó gordonyozőnyel Azért, hogy jó termés legyen, minden évben megrendezik a búzaszentelést. Ekkor, vasárnap, a pappal az élükön kimennek a hivők a legközelebbi búzaföldre, és ott a pap megszenteli a búzát. Mindenki tép a szentelt búzából s az imakönyvébe teszi. Ez minden hivő kötelessége. Ha a búza nagyon dús és magas, pedig még tavasz vége van, csak, megkaszálják

. Levágják a tetejét, hogy ne nöjjön nagyon nagyra, mert akkor megdől, és nehéz aratni. Előfordul, hogy nagy a tél, és kifagy a vetés. Ebben az esetben gyakran kiszántják, és ültetés kerül a helyébe. Az aratás Ha beérett a termés, elszáradt a levele, megsárgult a