Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Földművelés - Lengyel László: Szántás, vetés, aratás Hernádvécsén

SZÁNTÁS, V E T jg S. A R A T Á S HER NÁD V É CSEH S z á n t á 8 A földet azért, hogy termőképe3 legyen,

meg kell szá

ntani

. Attól függően, hogy mit és miért szánt a gazda,

ki szánt

, alász

ánt, felszánt

, igekötős alakokat használják.A lóherét pl. kiszántják, a tallót felszántják, ha búza kerül a földbe, búza alá szántanak. Ezenkivül ismeretes még az elszánt, megszánt, leszánt ige is. Leszánt a traktor, azaz mélyebbről forgatja fel a földet /vadföld/ vagy ha a gazda mélyebben leereszti az ekét, s igy szintén mélyebbről forgatja ki az eke a földet. Megszántani a hosszabbideig nem szántott területet /pl.legelő/ szokták. Elszántani a kapzsi szomszéd szokott, ami a veszekedést régebben pereskedést vont maga után. Ha tallót szántják fel, akkor nem forgatják fel mélyen a földet /5-10 cm/. Ha viszont a földbe akár kapás, akár kalászos kerül, mélyen szántanak. /25 cm/. Általában kétszer szokták szántani a vetések s kapások alá. Tehát a szántásnak különböző fajtái vannak.őszi mélyszántás, az ősziek alá, tavaszi mélyszántás tavasziak alá. Ezenkivül az ugarolás /az ugar felszántása/, tarlóhántás, /tarlóié lszántása/, gye

ptörés /megszántás. A szántás módjai: öszsze- és azétszántás

. Akkor szántja a földet össze a gazda, ha a föld közepén indulva el, egy középbarázdát húz, majd a föld végén megfordulva, a barázdából kikerülő földön megy végig a jobboldali jószág. Aztán az előbbi barázdán megy visszafelé és az utóbb