Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Bodgál Ferenc: Néprajzi gyűjtés Borsodban
- 6 uj néprajzi kutatót, ö főleg népdal, népi játékok, népművészet, lakodalmi és farsangi szokások s a barkó népélet tanulmányozásával foglalkozik. 1952 óta Bodgál Ferenc a Gönc környéki kovácsmesterségre, valamint Miskolc népéletére vonatkozóan gyűjt anyagot, 1955-ös múzeumi beosztása után pedig kutatását több községre és témára terjeszti ki a megye területén. A megyerendezés után létrehozzák a sárospataki muzeumot /ennek néprajzi anyagát Bakó Ferenc, Dankó Imre, Balassa Iván, Filep Antal gyűjti/. Ugyancsak Sárospatakon a Kollégiumnak van jelentős néprajzi gyűjteménye, kézirattára. Megyénkben még a mezőkövesdi Matyó Múzeumnak van jelentős néprajzi anyaga. Értékes a tokaji múzeum, valamint a hejokeresztúri tájmúzeum gyüjteményanyaga is. A miskolci Herman Ottó Múzeum a régi Borsod megye területén kivül a Hernád vonaláig gyűjt néprajzi anyagot, mig a Hernád és a Tisza közötti területet 1950től a sárospataki Rákóczi Múzeum kutatja. A néprajzi gyűjtés a sárospataki múzeum gyűjtőterületén is régi múltra tekint vissza. A XVIII. század végén népmesegyűjtemény t irnak össze Patakon, a multszázad közepén Erdélyi János buzditja itt tanitványait rendszeres néprajzi gyűjtésére. 1912-ben a pataki főiskola több tanára kutat,az 1930as évek elejétől a református teológusok Falu-Szemináriumot hoznak létre, értékes gyűjtésüket a sárospataki Tudományos Gyűjtemények őrzik. Mindkét múzeum gyűjtőterülete rendkívül változatos. Borsod megye népéletét a táj sajátos arculatából adódó gazdálkodási formák határozták meg. A Bükktől dél felé eső terület /Dél-Borsod/ sajátosan alföldi, s itt évszázadokon keresztül egyik legjelentősebb foglalkozás a pásztorkodás volt. Külön etnikumot a három faluban /Mezőkövesd, Tárd, Szentistván/ élő matyók alkotnak, akikkel legtöbbet foglalkoztak eddig néprajzi kutatóink. Nyelvileg és viseletben kapcsolatban állnak velük a környező palóc községek /Ostoros, Noszvaj, Hovaj, stb,/,s ezek egykori viseletükön kivül a hegyoldalba vájt barlanglakásukról, valamint summásvándorlásukról hiresek.