Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Bodgál Ferenc: Néprajzi gyűjtés Borsodban

- 6 ­uj néprajzi kutatót, ö főleg népdal, népi játékok, népművé­szet, lakodalmi és farsangi szokások s a barkó népélet tanul­mányozásával foglalkozik. 1952 óta Bodgál Ferenc a Gönc környéki kovácsmester­ségre, valamint Miskolc népéletére vonatkozóan gyűjt anyagot, 1955-ös múzeumi beosztása után pedig kutatását több községre és témára terjeszti ki a megye területén. A megyerendezés után létrehozzák a sárospataki muze­umot /ennek néprajzi anyagát Bakó Ferenc, Dankó Imre, Balassa Iván, Filep Antal gyűjti/. Ugyancsak Sárospatakon a Kollégium­nak van jelentős néprajzi gyűjteménye, kézirattára. Megyénkben még a mezőkövesdi Matyó Múzeumnak van jelentős néprajzi a­nyaga. Értékes a tokaji múzeum, valamint a hejokeresztúri táj­múzeum gyüjteményanyaga is. A miskolci Herman Ottó Múzeum a régi Borsod megye területén kivül a Hernád vonaláig gyűjt nép­rajzi anyagot, mig a Hernád és a Tisza közötti területet 1950­től a sárospataki Rákóczi Múzeum kutatja. A néprajzi gyűjtés a sárospataki múzeum gyűjtőterüle­tén is régi múltra tekint vissza. A XVIII. század végén népme­segyűjtemény t irnak össze Patakon, a multszázad közepén Erdé­lyi János buzditja itt tanitványait rendszeres néprajzi gyűj­tésére. 1912-ben a pataki főiskola több tanára kutat,az 1930­as évek elejétől a református teológusok Falu-Szemináriumot hoznak létre, értékes gyűjtésüket a sárospataki Tudományos Gyűjtemények őrzik. Mindkét múzeum gyűjtőterülete rendkívül változatos. Borsod megye népéletét a táj sajátos arculatából adódó gazdál­kodási formák határozták meg. A Bükktől dél felé eső terület /Dél-Borsod/ sajátosan alföldi, s itt évszázadokon keresztül egyik legjelentősebb foglalkozás a pásztorkodás volt. Külön etnikumot a három faluban /Mezőkövesd, Tárd, Szentistván/ élő matyók alkotnak, akikkel legtöbbet foglalkoztak eddig néprajzi kutatóink. Nyelvileg és viseletben kapcsolatban állnak velük a környező palóc községek /Ostoros, Noszvaj, Hovaj, stb,/,s ezek egykori viseletükön kivül a hegyoldalba vájt barlanglakásuk­ról, valamint summásvándorlásukról hiresek.

Next

/
Thumbnails
Contents