Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Bodgál Ferenc: Néprajzi gyűjtés Borsodban
A XVIII• században ipari telepitésre keletkeznek a bükki szlovák falvak /Ohuta, Ujhuta, Hámor, Ómassa/, s a lakosoknak részben az üveghuták, részben pedig a vashámorok nyújtanak megélhetést. Sokan foglalkoznak közülük később meszes szénégetéssel, valamint fuvarozással. A Sajó völgyében a palócok egyik ága, a barkók laknak, akiket a környező községtől elütő népnyelv, viselet és szokásanyag jellemez. Szuhakálló, Mucsony községekben és környékén ruszin és szlovák telepeseket találunk, az abauji Cserehát lakóinak hires foglalkozása a juhászat. A Hernád és a Tisza között öt nagyobb néprajzi egységet különböztetünk meg, a Bodrogközt , Hegyalját , Hegyközt , a Taktaközt és a Hernádvölgyét . A Bodrogköz jellegét az egykori mocsárvilág, ma a jelentős földmüvelés és állattartás határozza meg. Kultúrájában, folklórjában sok ősi vonást őriz. A hegyaljai mezővárosokba sok idegen népcsoport: görögök, szerbek, lengyelek, oroszok, kárpátukránok, németek telepedtek le, s szinezték az itteni hagyományokat. E terület bortermeléséről hires. A Hegyköz lakosai között néhány szlovák és vegyes lakosságú falvat találunk. Lakosságuk főfoglalkozása az erdő- és földmüvelés. A Taktaköz a Bodrogközhöz hasonló vidék, egykori lápos, mocsaras terület; ma jelentős földmüvelése és állattartása. A Hernádvölgy lakosainak többsége magyar, a völgyben az állattartásos földművelés, a hegyekben az erdei munka a lakosság főfoglalkozása. A néprajzi gyűjtés nem csak a muzeumokban dolgozó szakkutatók feladata. Egy-két kutató egész élete is kever lenne egy ilyen nagy megye teljes anyagának összegyűjtéséhez és feldolgozásához, ezért a legtöbb megyében széles társadalmi gyűjtőhálózatot hoztak létre. 1958-ban a Megyei Tanács anyagi támogatásával jött létre a pedagógusokból, diákokból, munkásokból, parasztokból álló munkaközösség. A munkatársak ebben az évben több, mint 3000 lap kéziratos anyagot gyűjtöttek, s közülük többen sikerrel szerepeltek a Néprajzi Múzeum országos gyüjtőpályázatán