Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 29 rendű minőségűre gerebene

sett szöszt szálának

, ritkább esetekben? szösznek nevezik, mig a szélső területeken /a palócság északnyugati szegélyén, a "barkóság** zömében, s a Bodrogközben/, továbbá a matyóság két nagy szigetén /Mezőkövesd, Szentistván/" fe.inek

« fen esz ősznek hivják

9 a Tisza melléken Délborsodban megelégszenek az elsőrendű, szösz szerény "kender" *- elnevezésével. A másodrendű szösznek háromféle elnevezésé tűnik ki: a megye nyugati tájain inkább a palá

nt, a matyóságnál és Délbükk~aljáns tincs « a középészaki és északkeleti tájakon inkább a makóca s csak ritkán, szórványosan használják a szálael.jelölést a barkóság borsodi nyugati szegélyén és a Bodrogközben,', ez utób-bi helyen némelykor a vékony apró nevet használják» A harmadrendű szösz többféle elnevezése /aprószösz, csepüjava, vastagapró/ mellett feltűnő a megye északi és északkeleti tájain /Cserehát, Felső Hernád, zempléni Hegyköz/ a pátyosz szó» Megfelel a "pátyaszösz" /v» ö» Magyarság néprajza X«jfcd$« 3o4*old«/ elnevezésnek, szabályos hangtani hasonulással és összeolvadással« Eredetileg tehát összetett szó, melynek első tagja- ütö« getést, veregetést jelent /pátya v. Ö* pátyol, pat;yol, potyol/. A leggyengébb minőség elnevezését, a osepűt a Bodrogközben tövihegyi

. 'hegyi

» ge

nfärolaszöss - elnevezéssel helyettesitik, mivel a csepüt ä pozdorja éljelölésére mozdították el, a csepü szóval itt a pozdorját jelölik

e A "tövihegyi", "hegyi" -'elnevezést azzal magyarázták, hogy ezt "a gyenge minőséget "a gere-. ben fogainak hegyéről szedik le« A "göngyölaszösz" elnevezés, hasonlóképen a délbükkaijiak harmadrendű szöszének, a "gongyolásnak" elnevezésére, a fonásra való eltevés módjára céloz /l. lentebb»/ * » Az elsőrendű szöszanyagból készült az alsóruhánemüs a férfiaknak az ing, gatya, nőknek az in*gváll, pendel; a másodrendűből a lepedő, törülköző, konyhakendő, a régi vászon munkaruhák, a harmadrendűből a lisztes zsákok, ponyvák, csepüből a durva zsákok, madzag, - a magvas kender szöszeiből a batyuk, lószerszámok kenderhámja, s a halászok hálói•