Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 3o A különböző szöszminőségeket és a csepiit a fonásra még ma is egymástól eltérő alakú osztályozásban teszik el. Az elsőrendű szösz legszokásosább eltevési formája a bábu /Délbükkségben: bobó

. bunkó

,, felső Csereháton: "marok

" és a koszoró/ Felső Hernád völgyben: kakastarén

. Tisza fléllékén: lovacska

. A gerebenezés után kézbenmaradt szép, hosszú, vékony szöszhöz - egy ág - általában még kétszer annyit vonnak. E három ágból a bábut ugy készitik* hogy kétrét hajtják, egyik felét fészekformára becsavargatják, majd a szabadon maradt végéhez hozzáteszik a következőt, ennek egyik végét hozzáhajtják, másik végét ismét becsavarják. így tovább. Ez a koszoró. Szoktak néhol /palócságnál: Arló, Borsodszentgyörgy/, matyóságnál: Mezőkövesden a bábunak mindkét végén fejét csavarni, ilyenkor egy-egy tucat ilyen kétfejű bábut középen átkötnek. A Délbükksógben /Latorút/ csak egyik végét csarvarják be és kötik át tucatonkint. Az alsó Hernád völgyén /Bocs/ ikerbábut készítenek. Ezek a fejnél közösen vannak összecsavarva kettenkint, tehát a lábuk külön-külön van. Több ilyen ikerbábut kötnek aztán össze. A matyóság egyik szigetén, Szentistvánon és a Bodrogközben füzérben

, illetőleg téplő kitában szeretik eltenni a jó szöszt, ideszámitva a másodrendű minőséget is, A szöszt két végén megfogva, ellentétes csavaró mozdulatfonatba csavarják, ugy hogy midőn a két végit meghajlítva összeteszik, a szösz magától fonatba ugrik. Füzérbe ugy teszik, hogy a két összetett véget egybecsavarják, s a fonatokat madzagra felfűzik, a téplő kitát pedig a fonatok átkötésevei készitik el. Ez utóbbi eltevési módot a bábu, koszoró mellett a taktaköziek is szeretik. A másodrendű szöszt Északborsodban perecben rakják el, illetőleg fűzik fel. A szöszt gyenge sodrással két végin perecalakban összefogják, az összefogott végeket gúzsformára egy-