Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 136 ­Hernádvölgy. Dudás Lajosné, 42 éves. Hernádnémeti-Bocs, 1962« Nemcsak szöszt, na csepüt is fontunk« Most is elé­vesszük, bár kevés a kenderünk. Jány koromba* sokat fontam. Még versenyeztünk is. Mer igyekezni kellett ám, hogy le­gyen staférung. ügy szoritottuk egymást, bogy ^hallod-e? még a tavaszi madár is azt fújja: kicsidor, kicsidor, szőttél-fontál, van is, de ha nem szőttél, nem fontál, kimpics.. M Mikor gerebenyezünk, SZÓD nagy ikerbábút csiná­lunk. Két feje van. A csepüt meg ma akkor meg szoktuk tép­ni, ágyazni, amikor gongyolába rakjuk. A szöszt a fonó­házban ágyaztuk mindig. Ágyazni ugy szoktuk, hogy szálankint szedjük széjjel, szép simán» hogy tie csomokásan legyen. Vót ugy, hogy a szöszt se a fonóházban ágyaztuk, ha nagy ikerbá­bunk vót. Annyi érzés vót bennünk, hogy ne ott ágyazzunk, mer még az is porzilc« Először a bábut kettéválasztjuk, utána kezdünk ágyazni. Széthúzzuk, a két végit a balkézbe összetesszük. Megfogi az ember a balkézzel és felemeli, a másikkal tépegeti , ide-e, lefele /mutatja/, a szösz alját« Sima legyek a szösz szála, ne kásmolód.ion /kuszálódjon/, mer akkor gyükemlős . meggyükemiik a~guzsalyon ugy-i, megakad, ha buzik» Az eltépegetett szöszbe belecsavarjuk a guzslyot. Ami igy rákerül, az egy guzsoly kender . No most, mikor az orsó még üres, a hegyit meg­nyálazzuk egy kicsit a szánkkal, beletartjuk egy kicsit ugy-i, kicsit belenyomjuk az orsót a szöszbe, aztán rá­pencerijjük vagyis megsodri az ember az orsót, hogy a szösz végi rásondorodjon. Ez má a fonal ele.le . Ha nem akart beleragadni, heeej, akkor azzal biztattuk^ hogy: "faszka, ragadj bele" hhhhahhhhahh.hha«o /nevet/ M ha ­nem ragadsz, maj kimaradsz•• * hhhehhhhh.. ehhh ..-h.h.h... /nevet/ de azért csak beleragadt« Most má lehetett húzni a balkézzel és sodorin­tani a jobbal. Má mikor az elsőt nyutottuk. a fonal végit levettük, majd osztan ráca&yartuk a fonalat az orsó karikajáho közel, a végit &'&$ fél a hegyire« Mikor megin húzunk, akkor csak egy csimbókot . hurkot ha.iintünk ra . és má megyén is könnyen«• A hurok fo­gi az orsót, hogy le ne essék« Hogy készül ez a burok? Hát rácsavarjuk a mutató ujjunkra a fonalat, ós az orsó

Next

/
Thumbnails
Contents