Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)
641 Osináltunk szitahalált is. Hagyon csúnya vót» mikor bemönt a házba, még a nehézség is kifogta a lányokat» asszonyokat! Szaladgáltak össze-vissza a fonóházba 9 « Sgymást ölték» hogy az ágy alá» vagy az ágyra menekülhessenek« Lepedőt vöttünk fel« Magasat tettünk föl, hogy olyan lögyünk» mint a halál* A lepedőre a botot» a botnak a végire töttük a szitát« A vót leborítva és mögkőtve kendővel« Mi a lepedő alatt mormoltak, hegy* **Jaá de szépön süt a hédvilág» .Szépön sétál a halál»» B Így jártuk a halált» Kerekes Antalné» 60 éves» Kéked» 1962« Mikor mentek móriénak a fonóházba» egyik különbül őtö~ zött föl, mint a másik« Sokra hem is lehetett ráismerni, olyan ördögséget csinát magábul« m ez nem is egyszer vót a télen. Novembertül február végéig majdnem minden nap ment a mórié« Azér csináták» hogy menjen el az este* Szalmakötellel csavartuk t e magunkat« Hoztunk menyasszonyt» vőlegényt kis szekerkevel« et tő-három húzta szalmaköt elekkel becsavarva, az arcunkat meg fekete kendőbe takartuk el« lát ugy-e nem lehetett akkoriban ugy mint Miskolcon álarcot kapni» hát mi esinátunk magunknak. Legnevezetesebb vót a szitahalál. Kellett hozzá két fejrevaló kendő« Ide tettük a kezünket a fejünk tetejire, összekulcsolva/ aztán ide egy rokkot a derékra* A rokk ujjába egy botot tettünk, hogy ugy álljon széjjel mint két kéz. Az egyik kendő élűiről vót megkötve, a másik hátulrul* A szitahalál táncolt, A kendőn átlátott« A keze a fejire kulcsolva» a szita a kezin. A kendő jól lefogta. A szita meg ugy vót a fejin lapjával, ahogy szitáltak« Persze, a karima oszt an olyan vót» mint egy nagy fej, ettül ijedeztek annyira. A kezitül ? a bottul is féltek. Jaj» ha megfog valakit, elviszi. Pedig űgy~e csak bot vót.. Nem tudott hajlani. Az nem hajolt semmit, • Az csak igy járt,ne! /Mutatja mereven széttárt karral» lassú derékriszálassal/« Érdekes vét« £ vót a legérdekesebb« Vagy talán,a m&árf7 Ízt is szerették nagyon. Kifordított bundába 1 gyött a medve« Kőtélen fogták meg és lánc vót a nyakán* A keze bedugva sárga harisnyába« ügy tette le a fődre, mintha a mancsai vénának• Arca bekötve barna kendővel, fejin kifordított bőrsipka, ügy forgott négykézláb, hogy a két talpa és a két keze érte a f#det» Közbe kapkodta fel hol az egyik, hol a másik kézit, vagy a lábát« A medvetáncoltató réztepsit hozott, ttötte fakanállal, vagy a kehivel-e, nem tudom, de jól lehetett rá danolni azt, "aogy.
