Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

~ 627 tonádnaellék« WwtlH^il^ W» JlVjJMCWMMlrai

11111~ lliiiiifea Sodás Istvánné^ 61 érés* Hermátaéaati, 196j*. Maskarádé csak igy hívtuk* Nagy boloadaág volt, de au~ lattatós* Olyasai v#lt« mint máma a cirka«* Blhivta egyik a másikat* No hát ki vagy t#, ki vagy tel lea mutatta aeg magát a maskara, *y?gy kis soda* T#lt aztán olyan, aki lehántotta,a leplet az ar#árul* A maskara ha tudta, védte magát 4 Fakanál volfc. nála, akko&** a kosira ©sap®tt Jót* Toltak S5kan

g néha tizen is hegyittek* AtiltÖztek vagy a másik házná» vagy as é&ba?» felőtőztek mM^m&m$m®&&$ vőlegóanek* Násznép is v#lt» Ute -begySttek, Bam sséltak, csak cédalát hoztak« Azt adták a háziaknak, hogy #1?ássák el» Hogy fogadják őket* Av volt ráirra^ hogy engedelmet kémak, engedjék be őket« Így nam lehetett a hamgrul rájuk ism^raai» Mt*» mint« ha idegenybul fittek Tolna* .Gyöttünk ebbül áz országbul* ábfeul az országbulo o Hogy szállás k|n#** l#gy hálhassunk mag itten éocakára* v ' £ A háziak osztani i Öljenek lei Tan helyi Csakhogy akkor hozzáfogtak mimdján danolni» táncolni* Tót elte» ra is meg harmonika» Ő, v®lt« hogy nem fontsak két-három szálat s© ©sy esté« mar osak.tánooltiuak meg-danolttrak» A legények au« zsikáltak«<í érték fel a maskarák á főné lányokat* egy~etkettőt fordultak» aztán asatek más foaéházba« Tét köztük mindenféle» Kéményseprő kotróval» cigány, aki fúrót árult, edényfoldozó,. bádogoso Legérdekesebb volt nálunk a kecske« Bgy emberbül állt« A bundája kecskebőr volt« Azt vette fel magára, má odabent igy ment négykézláb» A feje be volt kötve surccal« A szarva valódi kecskeszarv» bőrr© erősítve, aztán ugy a fejha kötve* fgy üt-* között ki a sure alul« No amikor aztán valaki ellenkezett, annak nekivágott» mintha döfte volna« *. Tolt ebben as uccaban egy jány net Az ugy menekült az ágyra a kecskéttil» mint akibe a csúnya nyavalya ütött« A maskarának volt kisirőge is« Az nem ment be« Az ott állt az ablakon« figyelte, hogy gyünmek-e a csendőrök? Ha aztán intettek» hogy gyünnek, akkor aztán.• ki merre mehetett«« menekültek, áer szétzavarták a csendőrök a maskarát, meg akit elkaptak, meg is vertek« /Dudás István közbeszól/1 Bgyszer mentünk az uccán a kecskével« A fonóházba akartuk vinni« Sgyikünk vezette, a másikunk hajtotta a sötétben« Gyutt velünk szembe a két csendőr»