Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

"• 59 "* meg nem csordult« Ezzel felezte, hogy már elvált a fától, Ugy volt szép, ha legalább tucatnyi gyürü csörgött a guzsalyokon» Az ólmozás leggyakoribb, legelterjedtebb módja az ólombeöntés volt csörgőgyürüzés nélkül• A guzsalyfő, a szár gyürü, kereszt, stilizált virágalaku mély bevágásokat kapott, s ezekbe öntötték a fent emiitett módon az ólmot» A diszes képletek közt gyakran szerepelt az elkészítés évszáüia és a lány neve, akinek a legény elkészítette vagy megcsináltatta© Esztergáit, ólmozott guzsaly volt népszerű a Csereháton, Hernád völgyén, Abauj~zemplén Hegyközben, a Bodrogközben* a guzsaly szárának dizes faragása volt kiváló» Csorgőa orsót mindenfelé a fiatalság, főként lányok kaptfko Sokáig hiresek voltak a bodrogközi remekbefaragott orsóké melyeknek száruk is, karikájuk is művészi . Ízléssel és gonial volt megfaragva az alakítás és motivikaelhelyezés gazdag változataival« A guzsalyt csinosságán kivül ugy kedvelték, ha a feje nem tulrövid vol$» Inkább minél hosszabb legyen, minél nagyobb bábuszöszt lehessen rá kötni» Az orsónak lényeges kelléke volt az egyenes szár« Akármilyen kis kitérése, vagy görbülete volt, kiállhatatlanul zavarta a fonást« Ugy szokták megvizsgálni, akár vétel, akár ajándék volt, hogy tenyérbe vették a karika alatti végét, majd a szár hegyénél, bütykénél megpörgették» Ha "táncolt", "ugrós" volt, "ugrándozott**, nem kellett» Visszaadták» ^ " A székes guzsaly Borsodban ritkaság» összefüggő területen eddig csak a Bódva Völgyén sikerült megtalálni» Szórványosan fe l-f eltünedezett a Csereháton, (Dakt; aközben is, de nem volt tipikus jelenség, csak a Bódva mentén /Borsodszirák, Finke, Szendrőlád, Szendrő/. "Gracki

" -guzsaly• néven nevezik, $ csak csepüt fontak rajta» Az utóbbi két-három évtizedben hagyták el» Háromlábú, kerek kisszéken ütközik fel, eni^ek is van kettévehfetó szára» Két kis gereblyealaku vasfésün, "grackán" kötötték a fejére ä csepüt« A csepü az egyik gracká fogai közt nyúlt ki, innen húzogatta ki • a fonó nő, majd a másik fé-