Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)
- ^59 * Pecaenveforgatás. Palóc példás Négy lány játszotta«. Vettek egy sodrófát, egy társuknak a hátsó combja alatt a térdhajlásához tettéko Amaz kissé leguggolt , s két karját a sodréfa alatt átbujtatva kezét a térde felett összekulcsoltao Most már két lány a sodréfa két végét erősen fogva ? felemelhette barátnőjét3 aki farral kissé lecsúszott 9 de a fan szilárdan tartotta magát« A negyedik lány hozzálépett, megemelte a pecsenye árát, farát, mire az előrebillent • Aztán lökött rajta, lenditve taszító mozdulattal e A pecsenye most már foroghatott a nyárson* A forgató mindig vigyázott, hogy lendülettel idegében kapja el a pecsenyét• Gainskahányás * / Kévedobás/ o Gsereháti változatoké Jól lenditő, rugó játék volte Egy lány hanyatt feküdt, s két kezét jól hátranyujtottao Ezután két lábát térdben behajlítva, talppal a mennyezetnek emelté« 0 volt a galuskahányó 0 Most már jöhettek a galuskáké A többi lány egymásután rálépett két tenyerére és ráhasalt két talpárao A galuskahányó erős, gyors derékelőrehajlással, a két talp egyszerre történő rugó mozdulatával, s két keze bilíentésével előrelendítette a galuskákat sorban, akik szinte úsztak a levegőben, ugy repültek előre• Vigyáztak, hogy a falnak ne essenek* Aki jól tudta intézni az esést, még bukfencezett is«, , Ládbesenyőn galuskahányásnak, Rakacaszenden kévedobásnak emlegették ezt a játékot« Diótörés , sótörés « borsótörés « stboo- tipus s Gyermekkorból ismert, deréknyujtó játéko Egymásnak háttal, kettenkint, könyökhajlásban kölcsönösen összefűzött karral játszottáko Hol az egyik, hol a másik hajolt xe es ez— zel emelgette, feszitgette társa testét• Ugy volt érdekes a játék, ha mondó kával mentő Mindig az emelgető kérdezett, a megemelt tag válaszolt rá, s viszont ahogy a szerep mindig cserélődött, a mondókák sorrendje ehhez alkalmazkodott,» Általános párbeszédes mondókas - Mit látsz? - Napot-holdat~csillagokat e
