Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 56 o «, Csereháton s - Mit látsz? „ «. Eget-fődet, a pap hátán kis keresztet, A Taktaközben sótörés, diótörés, borsótörés néven ismerik ezt a játékot» Emelgetés közben ezt a párbeszédet folytatták: ~ Fogd be szemed, mit látsz? - Eget-földet, szivárványt, két kemence pogácsát! Kenyerezés, kenyérsütés. Kevésbé ismert, de valaha jól elterjedt tipus» A matyóság egy részénél /Szentistván/ még nemrég játszották» Nógrádban sokáig élt ez a játék a gyermekek kórében /Csesztve, Balassagyarmat/

a A matyó példában a lányok a földre egymás mögé ölbe ültek, ők voltak a kenyereko Egy társkik meggyúrta őket, majd másodmagával megsütötte és a kemencéből kidobta őket» A játék menetet Két lány az ülő társakon innen és tul egymással szembeállt, s a kenyérsütést párbeszédesen végezte el: - Kel;) fel Éva dagasztanyi, mewlradt! ~ Hová? Bálba menjek? - Nem Éva! Dagasztanyi! - csak gyerünk a bálba. - Nem, csak gyerünk dagasztanyi« Erre "Éva" odament a "kinyerekhe", sorra megdögön^özte társai hasát. Utána jobbra-balra kibillegtette az ülőket, ezzel jelezte azt, hogy a kenyereket kemencébe rakta» Egy kis csupor vizzel megpermetezte fejüket« ~ Megsült a kenyér? v Meg, csak segíts kirakni

0 Erre az Évának parancsolgató lány egészen közel lépett a kenyerekhez, és segitett kidobni őket» Az ülő és eldűlt lányokat - kezdve az elsőn - jobb és bal kezük megfogásával közösen felrántották, s előre billentették. A kenyerek maguk is segítettek, kinyújtották lábukat billentés közben» Mikor mindegyik igy felkerült a földről, H

*va" a kisszékre küldte őket: "Most má mehettek a polcra"

0 v 0