Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)
BEVEZETŐ i. Szeder Fábiánnak a Tudományos Gyűjtemény 1819. évfolyamában a palócokról megjelent cikke óta több feljegyzés, leírás, cikk foglalkozik e nyelvjárásilag, hagyományaiban, viseletében és szokásaiban környezetétől eltérő s hagyományos életformájához sokáig szívósain ragaszkodó népcsoporttal. 1 Egyesek az Igor énekben szereplő polovecekkel azonosítják, mások kunoknak, vannak akik hun-szkita maradványnak említik.A palóc név köznapi alakjában már a XVII— XVIII. században is előfordul, vannak akik ezt az elnevezést gúnynévként fogják fel, mások büszkék rá. A palócok többségiükben Borsod-Gömör-Heves-Nógrád megyében laknak s általában két nagy csoportra osztják őket. A keleti palócok Borsod-Gömör-Hevesben, a nyugati palócok Nógrádban laknak. A múltszázad közepetájától a palócokról szóló leírások elszaporodnak s a szerzők szokásuk, nyelvjárásuk, viseletük, családszervezetük vagy vallásuk alapján igyekeznek a palócságot meghatározni. 2 A palócság s különösen a Borsod-Heves megyei palócok szokásainak, dalainak, meséinek, babonáinak, építkezésének, társaséletének egyik jeles kutatója volt Istvánffy Gyula. Életrajzát a teljes és végleges megoldás nélkül az alábbiakban felvázolni kötelességünknek érezzük. Istvánffy Gyula 1863 november 20-án született Miskolcon. Gyermekkorának nagy részét az "Újváros utca 9. számú házában tölti. Apja helybeli kékfestőmester. Itt a parasztok, céhes mesterek által lakott utcában pajtásaival megismeri a gyermekjátékok eredeti szépségét s a játékban elfáradt kisfiút édesanyja mesével altatja el. A népi környezet hatására már gyermekkorában megfogan benne a néphagyományok szeretete ,s majd később, fiatal nevelő korában nemcsak szereti, hanem gyűjti, ápolja, s szokott szerénységével és szorgalmával közre is bocsátja azokat. Elemi iskoláit, majd a gimnázium négy alsó osztályát szülővárosában járja, az V. és VI. osztályt az egri cisztereknél, majd a VII. osztályt ismét Miskolcon végezte el. Apja szerény jövedelme kevés az öt gyermek iskoláztatásához, s ő is csak úgy tud tovább tanulni, ha beáll a minorita rend növendékei közé. Egy évet mint novicius Nyirbatorban is töltött s ezidő alatt szorgalmasan felkészült érettségi vizsgájára, amit később a miskolci ev. ref. gimnáziumban sikeresen letett. 1881-ben Nagyenyedre ke7
