Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

— Ácsok vagyunk megácsoljuk Fenyőfából kifaragjuk, Arannyal meg is aranyoztatjuk. — Hol vetítetek ezüstét, aranyát? — Elmenvén Boldogasszony kérésre, Kérvén, kérvén, Adván, adván, Nincs felebarátjának. — Ki a kaputok váltsága. — Kormos Margit. Ezt a legelső pár egyike feleli s rendesen a legutolsó pár egyikének ia nevét feleli a féladott kérdésre. Ekkor a játszó párok a másak kettő {karja alatt elvonulnak, akik a legutolsó párt karjaik leeresztésével a többitől elvágják, akik aztán újból kezdett játéknál fölemelik a karjukat. Es ezt addig ismétlik, míg „az egész sereg el nem fogy". (Balaton., 1912.) 15. A lánygyerekek egymás kezét fogva hosszában egysorban felállanak, velők szemben pedig egy lány. Ekkor a lánycsapat dalolva kérdi: A szemben álló lány feleli: — Jön egy ember Niravéről, Ninivéről Kdrály-birály biztos. Mii akar ez az ember Kiráiy-birály biztos? A szemben álló lány feleli: — Legszebb lányod akarom, akarom, Kiráiy-birály biztos. — Legszebb lányom nem adom, nem adom Kiráiy-birály biztos. — Felgyújtjuk a házatokat, Ellopom a lányotokat Kiráiy-birály biztos. — Katonaságot hívatok, hívatok Kiráiy-birály biztos. — Katonaságtól nem félek, nem félek Kiráiy-birály biztos. Ekkor a szembenálló lány nekiszalad a lánysornak s egyet kiválaszt magának és azt kézenfogva szembeáll a többivel s kezdik a játékot eleiről, a dalt azonban így változtatják: Jön két (v. 3—4—5) ember Ninivéből, t. i. ahányan a többivel gzera74