Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

öreg: Ki látott karácsony tájba' kórét kaszálni, mikor a juhászok legjobban szoktak örülni? Püspök: Glória in excelsis Deo! Nosza tehát emeljük az öreget. (Felemelik, majd ismét csenget s odaszól Maxushoz) Mit ajándékozol a kis Jézuskának? Maxus: Egy pár galambot. Püspök: Hát hol van? Maxus: Mivel messzi országútról jöttem, lyukas volt a tarisznyám, az egyik kiszállt. Míg áztat fogdostam, a másik megcsípte a kezemet s az is elrepült. A Püspök erre másodszor csenget s a hozzámenő Tündérhez így szól: Mit ajándékozol a kis Jézuskának? Tündér: Egy kerek sajtot. Püspök: Hát hol van? Tündér: Mivel messzi útról jöttem, lyukas volt a tarisznyám, vagy megettem, vagy elvesztettem. Püspök: (Harmadszor csenget) Gyüjj kis öreg Betlehembe. öreg: Hová, pincébe, bort inni? Püspök: Betlehembe! öreg: Ahá! Betlehembe! Püspök: Vessik kee, öreg keresztet. öreg: Mit, vasperecet? Püspök: Keresztet. öreg: Ahá! Keresztet. (Aztán kezdi a keresztet magára vetni, de balkézé Püspök: Ne avval a kézivel. öreg: (A jobb kezével vetvén keresztet.) Lúdhús, tyúkhús, meleg cipó, egy icce bor belecsúsz. Püspök: Mit operál a kis Jézuskának? öreg: Egy eleven bárányt. Püspök: Hát hol van? öreg: Itt van a hátamon, eleven. (Megrázza a hátán lévő kifordított ködmönt vagy bundát a bárány hangját utánozva, bégetni kezd.) Püspök: Én referálok a kis Jézuskának egy pár piros csizmácskát, hogy meg ne fázzon a szent lába. Ezután együttesen éneklik: Vígan zengjetek citerák, Jézus született, Harsogjatok dob, trombiták, Isten ember lett. Ezt Gábriel arkangyal Áldottnak mondja. Az egeknek teremtője Fekszik jászolyba, Jászolyba fekszik, Barmok közt nyugszik. 52