Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

radt, oszt nem csinált az egész álló nap semmit, csak ült... ült, hol a tűz­lócán, 1 hol a kemence padkáján. A vénasszony nem állhatta már szó nélkül sehogyse, s azt mondja neki: — Hallod-e te menyem, hogy termettél, hogy te egész álló nap nem dolgozol? — Nem én anyám, soha. — No hát akkor akaszd fel magad! — Fel én szülém egybe, de mutassa meg kiéd, hogy hogy kell? Az asszony megmutatta, de úgy, hogy belehótt. Itten a menyecske levágta a madzagról a vénasszonyt, oszt odaültette a buboskemence mellé a tűzlócára, ő meg hozzáfogott a főzéshez. Csinált az urának lebbencslevest, meg jó túrósgaluskát, aztán kapát vett a vál­lára, kiment az urához. Mikor az ember hozzálát a déli kenyerezéshez, mondja a menyecs­kének: — Egyél te is, édes lelkem! Az asszony kétszer se mondatta magának, evett hát jóízűn. Ahogy eszik, azt mondja az urának: — Jé! ha én tudtam volna, hogy ez illyen jó, régen ettem volna! Meg is ették a nagy rátó levest, meg a tál túrós galuskát. Egy szál se maradt belőle. Osztán, hogy jól ettek, ittak, hozzáláttak a dologhoz, s ka­páltak ők versent úgy napszálltáig. Azt mondja akkor az ember a me­nyecskének: — Hallod-e asszony, itt az idő, eredj haza, adj enni a jószágnak, ser­tésnek. — Ej! otthon az öreg, nem mének én. No jó. Eiste együtt mentek hát haza. Mikor be akarnak menni, hát a pitarajtó zárva. Zörgetik, de hiába. Bekiáltanak az ablakon, hogy „édes­anyám, nyisson ajtót!", de belülről nemi szól senki. Itten a fiú fog egy nagy darab téglát, bevágta az ablakon, a tégla meg úgy megülte az anyját, hogy az menten eldőllött a búboskemence mellett a ház főgyire. Itten a fiú szörnyen megihedt, azt hitte, az anyját agyonütte. Hova menjen, mit csináljon, hogy senki meg ne tudja? Egyet gondolt. Ahogy beestellett, fogta az anyját, elvitte a szomszéd káposztáskertjébe, oda­ültette a káposzta közé. Reggel alighogy virnyadt, kimegy a szomszéd a kertbe, látja, hogy idegen fejérnóp van a káposztába. Odalopakogyik 2 egy nagy rúddal, ráüt az asszonyra, az meg eldől. Itten a szomszéd is megihedt, hogy agyonütte az asszonyt. Mit csinál­jon? Fogta, elvitte a paphoz. (Az még akkor aludt javába.) Loppal 3 be­vitte a szobába, odaültette a pénzes fiókjához, oszt kilopakodott. 4 Reggel a pap, ahogy ébred, látja az asszonyt a szomszéd szobában. Azt 1. tűzlócának nevezik a szoba három fala mellett elhúzódó lócának azt a részét, mely a kemence padkájára támaszkodik. 2. odalopódzik 3. titokban 4. kiment titokban 263

Next

/
Thumbnails
Contents