Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

Mert hogy a kis kutyám Nagyon rá volt kapva, Az anya kolomp ját Mindjárt meghallotta. Hogy a kutya rácok A ménesem hajtják, Nekem se kell egyéb, Lovamon a nyereg, Tetejibe ültem, Mint sebes forgószél Elibök termettem. Hármat agyonlőttem, Négyet agyonvágtam, A kedves méneseim Visszafordítottam. Beszámoltam véle A jó gazdájának Akkor mondtak engem Csikós királyának. „No te csikós, igyál, Itt a borra való, Ihatsz már reggelig, Csakhogy megvan a ló." (Szúcs, 1912)