Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

KÖZMONDÁSOK, SZÓLÁSMÓDOK A jó ösvény a legjobb szomszéd (Párád) Ahol nincs, ott ne keress (Párád) Aki mihez bízik, attól nem hízik (Párád) Akinek nem forró, ne fújja a kását (Párád) Akit az Isten meg akar áldani, Nem kell annak pénzt találni, Akit meg az Isten megver, Nem kell annak a jó reggel (Párád) A pap se a kicsit nézi (Bodony) Az a mienk, amit megeszőnk (Párád) Az asszonynak meg a lónak sohase lehet hinni (Mert állítólag egyszer még azt is megrúgta, aki nyúzta) (Bocs) Az ördög is unja mindég egy tőciken

1 ülni (Eger) Döglött lóra patkó nem kell (Párád) Délről derül, bocskor merül (Párád) Egy rab se vall magára (Párád) Faj, fajra üt, mint a Tasi diszna (Bocs) Gazdájáért még a kutyát is megbecsülik (Párád) ígérd meg, ne add meg, nem szegényít az meg (Bekölce) Jól megjegyezd azt a napot, melybe megbántod a papot (Bocs) Jó tehén könnyen leereszt (Rendesen a könnyen elpityeredő gyerekre mondják (Párád) Áldja meg az Isten a hamvát, ott is, ahol elhull (Párád) Elég baja van, ha templomba nem jár is (Párád) Eogyunk, mint a kasza fénye (Bodony) Hámba vagyok mindég, amióta meg tudtam a szerszám nyelét fogni (Párád) Kicsit lopni, kicsit imádkozni, nem árt (Párád) Ki a tűzhöz közelebb van, jobban melegedik (Párád) Legrosszabb vallás, a kárvallás (Párád) Legtöbb fehér cigány van a világon (Párád) Beadta az ötöt, ti. megadta magát (Párád) 1. fatuskó 191