Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

Hopp! Juliska, hopp! Mariska, Sej! Jere velem egy pár táncra, Nem megyek én egy pár táncra, Sej! Mert a kontyom ki nem állja. Soh'se láttam olyan kontyot, Sej! akiből a tű kihullott. (Mátraballa, 1912) 183. Egye meg a fene ezt a világot, Rosszabb dolog van benne, mint a kutyának, Mert a kutya bebúvik a szénába, de szalmába, Én meg csak úgy csavargok a világba. Fügefára felmászott a fityfene, Irigyemet sorra egye a fene, Ha a fene irigyemből ötöt, hatot megenne, Hej! Azzal is kevesebb irigyem lenne. (Kisnyék, Borsod m. 1903) 184. Pántlikás kalapom Fújdogálja a szél, Köszönöm galambom, Hogy eddig szerettél. Nem én voltam első, Mással is úgy tettél, Verjen meg az Isten, Hamar megvetettél. A bazsarózsának Lehajlott a szára, Hej én is hajlottam A rózsám szavára. Mit ér a rózsafa Piros bimbó nélkül, Mit ér a szerelem Igaz hűség nélkül? Istenem nagy dolog Ki egymást szereti, Mégis a jó Isten össze nem vezeti. De még nagyobb dolog Ki egymást gyűlöli, Mégis két vénasszony összeköszörüli. Nehéz a kis hangyát Kősziklán nyomozni, Két kelletlen párnak Egy ágyba' nyugodni. Mikor ölelni kell, Karjait fajtatja, Mikor csókolni kell, Könnyeit hullajtja. (Sáta, 19ía> 186