Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

35. Szenterzsébet (Heves) 40. Tárd (Borsod) 36. Szentistván (Borsod) 41. Tarnalelesz (Heves) 37. Szilvás (Borsod) 42. Terpes (Heves) 38. Szuha (Heves) 43. Uppony (Borsod) 39. Szúcs (Heves) III. Istvánffy Gyula születésének éve egybeesik a magyar népköltészeti gyűjtés második korszakával. Egy évszázaddal ezelőtt, 1863-ban zajlik le a „Vadrózsapör", Kriza János székely népiköltési gyűjteménye körüli vihar. Grozescu Julián román népköltészeti kutató azt állította ugyanis, hogy a Kőmives Kelemen és a Molnár Anna balladája nem eredeti mű, hanem román fordítás, plágium. Bár a vita mindkét oldalról nem volt mentes a soviniszta elfogultságtól, a vita hevében újból föllángolt a népköltészeti gyűjtés s ekkor nemcsak a két ballada Variánsait, hanem sok új, ismeretlen balladát is sikerült találni. Ezidőtől kezdve nemcsak a gyűjtések szaporodnak, hanem elméleti munkák is íródnak, újabb kötetek jelennek meg. A kiegyezés utáni Magyarországon az első világháborúig, illetve a két világháború közötti időszakig két, egymással összefüggő korszakot különböztetünk meg. Az első korszak a kiegyezéstől a századfordulóig tart, a második korszak a század kezdetétől az első világháborúig. Már az első korszakban elválik a népköltészeti gyűjtés a nemzeti mozgalmaktól s bár még ekkor írók és a népköltés körül bábáskodnak, ez az az időszak, amikor létrejön a fiatal tudomány, a folklór s megindul a magyar népköltészet eddiginél teljesebb feltárása.

28 Különösen jelentős elméleti munkát végez ebben az időben Katona Lajos, s igen jelentős Istvánffy tanárának, Hermann Antalnak munkássága is, aki mindig szívesen segíti kedves, volt tanítványát is. Istvánffy pályakezdete is erre az időre esik. Istvánffy sokoldalú kutató volt, s a népi társadalom életének kutatása mellett mindig szívesen foglalkozott a palóc népköltészet gyűjtésével. Már 1888-ban azt írja Hermann Antalnak: „A palócz népköltési gyűjteményemet igyekszem kerek egészen összeállítani. Ami keveset öszszeböngészhettem, igyekszem ezután feldolgozni.

29 Valószínűleg ebből az időből való első, kéziratban maradt kísérlete a palóc népköltési gyűjtemény összeállítására.

80 Későbbi leveleiben is tájékoztatja Hermann Antalt, hogyan halad a palóc népköltészet gyűjtésével. Ilyentárgyú cikkeit az Ethnográphiában, Magyar Nyelvőrben s a napilapokban közli, adataink szerint csak 1912-ben merül fel benne újból a gondolat, hogy eddigi anyagát újabb kutatás után kiegészítve a Magyar Népköltési Gyűjtemény sorozatában megjelenteti. A Kisfaludy Társaság által 1872. óta kiadott kötetek egy-egy tájegység népköltészetét igyekeznek összefoglalni s eddig az időpontig 13 kötet jelent meg, Sebestyén Gyulához fordul a kötet megjelentetése érdekében, aki kéri, hogy a művet küldje be. „A kéziratot most írom szedés alá, ígyhát beküldeni nem tudom, hanem a kézirat, ha az Ethnográphiában megjelenteket is hozzáveszem, a következőkből áll idáig: 150 népdal, 110 találós kérdés és mese, 12 gyermek 16