Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
118 Vámosi Katalin megfestése volt, ami eg) nyár alatt készült el Egy vasgyári munkásról mintáztam, [aki] szabályszerűen elkészített kereszten függött. - Rendszerint 10-15 percig bírta, amiből 8-10 perc alatt dülledtek ki az izmok vagy lanyhultak el, így festésre kb. 5 percjutott Rendkívül nagy munkát jelentett a hosszú és aprólékos megfigyelés. „Nekem a munkában meggyötört aszkéta test adta a témát Krisztus alakjának elkészítéséhez [amely] a magyar nép sorsával, testi elgyötörtségével egyezik meg,”48 A magyar népies piktúra képviselőjeként Meilinger Dezső hűen tükrözi festészetében a magyarság lelki világát.49 Alkotását a naturális alakfestés, karakteres portrék, határozott rajzi elemek, életképszerűen beállított csoportok, a keresztre feszített középpontba helyezése, a tájábrázolás (a kéttornyú templom elmosódó fehér foltja) háttérbe szorulása, száraz festésmód, világos színek, dekoratív színes foltok és színvilág jellemzi. Festménye a két világháború közötti magyar egyházművészeti törekvések stiláris képi elemeit hordozza. A Nagypéntek című képet Budapesten, a Műcsarnokban mutatta be 1941 tavaszán az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 80 éves fennállását ünneplő jubiláns csoportos tárlaton, ahol Esterházy-(életkép) díjat kapott, ami pénzjutalommal is együtt járt.50 A miskolciak a Korona szállóban láthatták első ízben 1941. november 8-án megnyílt egyéni kiállításán.51 Meilinger több tanulmányt is készített nagyméretű festményéhez, melyek közül az Ecce homo ismert. 1944-től festményeit ládákban helyezte el Egerben, a Mecset utca 7. szám alatti szülői ház udvarán „az ereszei alatt”, ahogy emlékirataiban írja. „Egy alkalmi teherautó rakományaként kerültek vissza Miskolcra, 1948 nyarán.”52 Alkotásai nagyméretű festményeivel együtt 1949. október 14-ig a művésztelepen voltak, majd kilakoltatását követően, 1950 februárjában kerültek át a Fráter Gimnázium Dayka Gábor u. 4. szám alatti épületébe. 48 Kereszten függő gyári munkásról festette a díjnyertes „Nagypéntek” Krisztus-alakját Meilinger Dezső. Hatalmas kompozíciójáról és jövő heti kiállításáról beszél Miskolc nagynevű festőművésze. Magar Élet 3/250 (1941. november 1.) 7. 49 Tyukodi Császár József: Beszélgetés a művésszel a művészetről. Magyar Jövő 24/286 (1942. december 18.) 6. 50 Meilinger Dezső kiállítása. Magyar Jövő 23/255 (1941. november 8.) 4.; Meilinger Dezső festőművész herceg Eszterházy Pál 1000 pengős díjának nyertese. Magyar Jövő 23/67 (1941. március 22.) 4. 51 Meilinger Dezső kiállítása november 8-án nyílik meg a Koronán. Magyar Élet 3/248 (1941. október 30.) 4. 52 Emlékirataim 1951. február 1. 25. Meilinger Dezsőt áthelyezték a Gépipari Technikumba,53 ezért a gimnáziumból is el kellett hoznia féltve őrzött műveit, amelyek végül 1951. január 31-én kerültek biztonságos helyre, saját lakásába, a Déryné utcába.54 A mindszenti plébánia 1956-os leltára említi először a nagyterem falán függő háromrészes, de egy témát megörökítő Meilinger-festményt, valamint a Szűz Mária-képet — amit szintén ő festett — az egyéb leltári tárgyak között a VIII. pontban.55 Az 1980-as jegyzék szerint az utóbbi kép az 1949-re tervezett Márianapokra készült, szintén a nagy ebédlő oldalfalán elhelyezve jegyezték be a bekeretezett triptichonnal együtt, utóbbit Magyar Golgota címen.56 Az 1940-es összesített tárgylista csak az Erzsébet kórház belgyógyászati osztályának földszintjén lévő római katolikus kápolnában említ „az oltár felépítményébe üveg alatt beillesztett töviskoszorús Krisytus-fejet ábrázoló tempera oltárképet (Meilinger Dezső miskolá festőművész alkotását).”57 A többi mindszenti plébániai leltárban nem szerepel a triptichon. A Nagypéntek című alkotás tehát 1951 és 1955 között kerülhetett a mindszenti plébániára, valószínűleg ajándékozással. Semmilyen dokumentumot nem találtam erre vonatkozóan sem a levéltárban, sem a miskolc-mindszenti plébánia adattárában. Ellenben az ismert, hogy Meilinger Dezső jó kapcsolatban állt a Mindszenten szolgáló papokkal, így Viezer Józseffel is, aki 1940—1955 között volt itt plébános. Az apát-kanonok 1951-ben bízta meg a festőt a templom 53 „Király Jenő az idei megbízott igazgató közölte velem, hogy a Malinovszkij (Soltész Nagy Kálmán) utcai gépipari középiskolába osztottak be. lg tekintettel arra, bog egetlen órát sem tudnak számomra biztosítani, a mai napon megszűntem a miskolá Kráter Gimnázium tanári karának tagja lenni. 14 évet tanítottam az intézetben. Szép volt! Sajnálom.” Emlékirataim 1950. augusztus 16. 39. 54 E.mlékirataim 1952. november 19. 41. 55 Miskolc-mindszenti plébánia és templom, kápolna leltárai. 1956. március 4. 13., Átadó: Viezer József főesperes, apát-kanonok, átvevő: dr. Száva János főesperes, apátkanonok. EFL Acta Parochiaüa Miskolc-Mindszent 1943-1963., 801/1956. 56 Leltár a miskolc-mindszenti róm. kát. egyházközség ingó és ingatlanjairól. 1980. július 8. 5., Átadó: dr. Száva János főesperes, apát-kanonok, átvevő: dr. Kovács Endre segédpüspök. EFL Acta Parochiaüa Miskolc-Mindszent 1964., 1712/1980. 57 A miskolci-mindszenti plébánia és a plébániához tartozó templomok, kápolnák és kisebb alapok leltára. 1940. június 29. 18., Átadó: Kronberger József főesperes, apátkanonok, átvevő: Viezer József apát-kanonok. EFL Acta Parochiaüa Miskolc-Mindszent 1938—1942., 1589/1940.
