Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei 119 stációképeinek elkészítésével.58 Utódja, Száva János és 1965—76 között a káplánja, Holczer József szintén ismerték Meilinger Dezsőt és jó barátai voltak. Hasonlóképpen a festő özvegye, Thuránszky Erzsébet is, aki a Ráth-díjjal59 és a Zala-éremmel60 elismert Új kenyér című triptichont más festményekkel együtt a selyemréti plébániának és plébánosának, Holczer atyának61, a család jóbarátjának ajándékozta.62 Valószínűleg hasonló módon került a miskolc-mindszenti plébániára a Nagypéntek című triptichon is még a festő életében. A MISKOLC-MINDSZENTI APÁTKANONOKOK PORTRÉGALÉRIÁJA A kilenc darabból álló apát-kanonoki portrégaléria az Avas keleti oldalán, a Kisavas alján álló „alsó-miskolci plébánián” 1847-től plébánosi szolgálatot teljesítő egyházi személyeket örökíti meg {5—12. kép). A sort Ferenczy Imre érseki korlátnok, azaz kancellár képe nyitja, akit 1847-ben választottak meg alsó-miskolci lelkésznek. Ezt követően nagyon hamar címzetes kanonokká nevezték ki, majd 1857-ben egri kanonoki rangra emelkedett (Nemes 1864, 363). Dr. Berkes László címzetes apát, kanonok, pápai prelátus portréja a sorozat utolsó darabja, aki 2011-ig irányította a mindszenti plébániát.63 Az arcképcsarnok hiányzó darabja Beller József arcképe, aki 1857—1886 között tevékenykedett alsó-miskolci plébánosként. A miskolc-mindszenti plébánia 1940-es leltára nem említi ábrázolását az elődök között, de arany keresztjét, valamint ametisztkővel és gyémánttal kirakott aranygyűrűjét feljegyezték. (Mári-58 1951-ben a mindszenti templom keresztútjának elkészítésére kérte fel, amit 1952-ben fejezett be Meilinger Dezső. A képkeretek aranyozott díszítései Urbán József „aranyozó, szobrász mester” munkái (Szabó 2004, 51). 59 1939-ben adományozták. HÓM KA Meilinger Dezső-kérdőíve. 60 1940. január 5-én kapta. HÓM KA Meilinger Dezső-kérdőíve. 61 1990-től 2008-ig plébános, majd ezt követően egy évig plébániai kormányzó, 2009-től nyugállományba vonult. 62 Meilinger Dezső unokájával, Horváthy Judittal készített interjú alapján, Szentendre, 2015.; Később Horváthy Judit is ajándékozott a selyemréti plébániának Meilingerképeket. 63 2011-től 2015-ig dr. Palánki Ferenc egri segédpüspök, 2015 októberétől Lipcsák János plébániai kormányzó teljesített szolgálatot a mindszenti plébánián, majd 2018. augusztus 1-től Juhász Ferenc főszékesegyházi kanonok lett utódjuk, akikről eddig nem készült portré. ássy Sándor és Szalai Barkóczy László báró portréit viszont felsorolták, de ezek már az 1980-as leltárban nem szerepelnek.) A portrégaléria szisztematikus sorozatként való gyarapítása valószínűleg Zábrátzky György apát-kanonok idején fogalmazódhatott meg, ugyanis 1921-től az egri érsek intézkedése folytán a mindszenti plébános az egri főkáptalan mesterkanonokja lett. A portrégaléria műfaján keresztül joghatóságuk folytonosságát igyekezett reprezentálni. Zábrátzky György, Kemenes Kronberger József és Viezer József apát-kanonokok arcképei szignáltak, Faragó Zoltán miskolci portréfestő kézjegyével ellátottak, de évszám nélküliek. A művész valószínűleg az 1920-as években festette a Zábrátzky- és Kronberger-portrékat, viszont a Viezer-képmás csak az 1940-es években készült el.64 A Zábrátzky- és Kronberger-képek Faragó Zoltán művei közül az 1920-as évekbeli portrékkal, míg a Viezer-kép az 1940-es évekbeliekkel mutat stiláris rokonságot tónusában, kidolgozottságában. Faragó Zoltán65 (Miskolc, 1898-Miskolc, 1970) a két világháború közötti miskolci portréfestészet legtermékenyebb alakja, a város társadalmi elitjének divatos portréistája, autodidakta művész volt {13. kép). Megrendelői között magánszemélyek, intézmények, egyházak — például a miskolci minorita rend — egyaránt előfordultak. Számos portré született ecsetje nyomán, többek között megfestette 1930 körül Plank Sándorné Telepy Antónia — Telepi György színész és festő lánya — arcképét, illetve 1940 körül Ágoston Lászlóné Plank Antónia — Telepi György színész és festő unokája — képét és dr. Ónodyné Ágoston Éva — a Telepy család leszármazottja, tánc- és illemtanár - képmását. 1950 körül dr. Petró Sándor portréját, 1960 körül Önarcképét, valamint Choma József festőművész és Papp Antal püspök (1912-1924) arcképeit (Dobrik-Gyulai 2000, 23). Egy-két ülést követően fénykép után dolgozott tovább képein, elég hosszasan. A két világháború között már saját fényképezőgéppel rendelkezett, amivel modelljeit fotózta. A szathmári és fogarasi előnevet 1938 után vette fel, amikor a zsidótörvények miatt igazolnia kellett erdélyi származását. A portréiért kapott keresetből 6 tartotta el a családot — szüleit, testvéreit Miklóst és Margitot is — apja, Faragó Elemér fa- és terménykereskedésének tönkremenetele után. Első feleségétől, a mezőkeresztesi kisnemesi családból származó Kiss Klárától két fia született: György és Zoltán, akiket 17 és 15 évesen 64 V. ö. Dobrik-Gyulai 2000, 23. 65 Anyja Halama Teréz, apja Faragó Elemér volt, két testvére Miklós és Margit.
