Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Pirint Andrea: Miskolc anno. A régi város, rajzolt emlékképei
MISKOLC ANNO - Л régi város festett, rajzolt emlékképei 89 harmadik tagja pedig az ugyancsak műkedvelő akvarellista, dr. Tornán Kálmán ügyvéd volt,2 aki már korábban is részt vett csoportos kiállításokon. A kizárólag miskolci városképeket bemutató tárlat célkitűzését a Reggeli Hírlap a következőképpen fogalmazta meg: dokumentumokat akar nyújtani a közönség simára arról a régi és pusytulófilben lévő Miskolcról, amelyet a város modem fejlődése lassan-lassan teljesen nyomtalanul eltüntet”} Jelentőséggel bír, hogy a kiállításnak a Borsod-Miskolci Múzeum adott helyet, s hogy a tudósítás szerint épp Leszih Andor múzeumigazgató szervezésében jött létre. A város modern fejlődésével elmúlásra ítélt, veszélybe sodort értékek megmentése, dokumentálása, valamint a dokumentumok egybegyűjtése terén a múzeum játszotta a vezető szerepet.4 A képzőművészeti tár ősi leltárkönyvében az 1920-as évek közepétől karakteresen megmutatkozik a törekvés, hogy a városképekből, valamint a borsod-miskolci műemlékeket ábrázoló képzőművészeti alkotásokból önálló múzeumi gyűjtemény jöjjön létre.5 A gyarapodás számottevő része az alkotók ajándékaként került múzeumba, ami azt jelzi, hogy a célkitűzés fontosságát a művészek is átérezték, és a kollekció létrehozásában partnerek voltak. A képzőművészeti gyűjteménybe tartozó városképek durván 80%-a 1924 és 1953 között került a múzeumba. E számadat ismeretében mérhetjük fel igazán annak az előrelátó közgyűjtemény-gyarapító tevékenységnek a súlyát, amit a múzeumpártoló alkotók és az intézmény munkatársai együttesen kifejtettek. A városkép műfajának ez időbeli fellendüléséhez a korszak egy további sajátossága, az idegenforgalom igényének megszületése is hozzájárult. A várost bemutató kiadványokban a századelőtől kapnak egyre nagyobb szerepet a turizmust generáló elemek: toposzok, szlogenek és közhelyek. Miskolc imázsépítésében, idegenforgalmi marketingtevékenységében, az ahhoz 2 Dr. Tornán Kálmán festészeti tevékenységéről: Pirint 2013, 349—350. Mára sem tisztázott személyére vonatkozóan nemrégiben Nyitray Dániel hagyatéka szolgáltatott adalékot. Nyitray — mint oly sok kortársáról — Tornán Kálmánról is portrét rajzolt. Az arcképről fényképfelvétel készült, amit a művész megőrzött, feljegyezve hátoldalára az ábrázolt nevét és foglalkozását. Miskolci magántulajdon. 3 Miskolci akvarellek. Három miskolci festő kiállítása a Borsod-Miskolci Múzeumban. Reggelt Hírlap 1931. szeptember 6. (XLI. évf. 202. szám) 2. 4 Kiss Lajos 1931-ben kiállító művészként támogatja a múzeum törekvéseit, de korábban maga is az intézmény munkatársa volt. Sokrétű életműve szorosan kapcsolódik a Borsod-Miskolci Múzeum tevékenységéhez. Lásd: Pirint 2013, 347. 5 A megye- és várostörténeti gyűjtőkör érvényesüléséről: Pirint 2013, 350-351. kapcsolódó kiadványok létrehozásában művészeink is szerepet kaptak, illusztrációs feladatokat teljesítettek, az egyes turisztikai motívumok „divatja” pedig bizonyos mértékben a festők egyéni témaválasztását is befolyásolhatta. MISKOLC ANNO A Herman Ottó Múzeum képzőművészeti és történeti gyűjteményei közel 150 — grafikai és festészeti — alkotást őriznek, melyek a modernizálás előtti Miskolcot, annak — részint ma is létező, de sok esetben másképp mutatkozó, részint azóta nyomtalanul eltűnt — utcáit, tereit, műemlékeit ábrázolják. Az idők folyamán számos, magántulajdonban lévő városképet is alkalmunk volt megismerni, azokról fényképfelvételeket készíteni. Ez tehát az a forrásanyag, amelynek vizsgálatával és - javarészt művészi igényű alkotásokról lévén szó - élvezetével, sajátos időutazást tehetünk. Noha összefoglalásunk a városkép tervszerű átalakításának első, nagy és hirtelen változást hozó periódusára koncentrál — melynek alapvetései a századfordulón fogalmazódnak meg, s amely a II. világháborús időszakkal záródik -, a régi Miskolcot tárgyaló áttekintésből a város legkorábbi, 19. századi ábrázolásainak megemlítése sem maradhat el. A legelső ismert városkép 1800-ból való. A grafikát a közelebbről ismeretlen Norkó János rajza után Johann Gottfried Prixner (1747—1819) metszette rézbe, a nyomatokat Pozsonyban készítették.6 A miskolci céhek felszabadító levelén rögzített látkép hosszú évtizedekre a céhlevelek „fejléce” maradt. A nyomtatást ugyan 1816-tól kezdve már Miskolcon, az időközben létesített helyi nyomdákban végezték, de a képmezők innentől kezdve fametszetes városképe - melynek kétféle variációja ismert - a Prixner-féle rézmetszetet másolja.7 Az 1800-as felvétel észak felől rögzíti a város panorámáját, Miskolc második, 1853-ra datálható látképe a Sajó felől, keleti irányból,8 a harmadik felvétel — a Ludwig Rohbock (1820—1883) rajza után 1860-ban készített kőnyomat9 * — pedig az Avas-tetőről, délről nyújt rálátást a településre, mint ahogy két év múlva Zombory 6 Egyik példánya: HÓM HTD 73.718.1. 7 Az 1800. évi látkép részletes bemutatását adja: Leszih 1926. 8 Megjelent: Kubinyi-Vahot 1853-1854, 112. A grafika önálló nyomatként is forgalomban volt. Felirata szerint: Varsányi rajza után kőre metszette Rohn. Egy példánya: HÓM KGy 85.6. 9 Megjelent: HunfalVY 1860, 193. A litográfiát Ludwig Rohbock rajza után Poppel készítette.
