Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
156 Kis József adataink szerint nem került sor. Egy budapesti statáriális per azonban arra mutat, hogy lehetett ilyen szándék. Kolláth Gyula harmadéves miskolci műegyetemi hallgatót 1947. április 1-jén Budapesten tartóztatták le. Az MTI híradása szerint épp egy üzletet kívánt feltörni, amikor felfigyeltek rá a rendőrök. Kolláth rálőtt a rendőrökre, egyikük enyhe, másikuk súlyos sérülést szenvedett. Kolláthot ezután letartóztatták, s kiderült, hogy már korábban is követett el betörést. Rögtönítélő bíróság elé állították, amely 1947. április 6-án halálra ítélte, s még aznap kivégezték. Bár az eljárás során Kolláth beismerő vallomást tett, esete felveti a koncepciós ügy kérdését. Ügyéről az MTI négyszer adott hírt,226 s minden egyes esetben eltérően számoltak be az általa elkövetett cselekményről, a zsákmányról, az elfogásának körülményeiről, sőt a híradások során még az egyik — később tanúként kihallgatott — rendőr neve is változott. Még kuszább az ügy, ha megnézzük, mit írtak róla Miskolcon! A Szabad Magyarország április 4-én számolt be történetéről. A cikk azonban arról is ír, hogy gyanúsítható a Csaba utcai rendőrgyilkossággal is, amiről az MTI egyszer sem írt. (Ez ügyben később megtalálták és kivégezték a tettest.) Ugyancsak figyelemre méltó, hogy hangsúlyosan foglalkoznak édesapjával, de még a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát — aki már két hónapja volt szovjet letartóztatásban földalatti szovjetellenes fegyveres csoportok alakítása és más koholt vádak alapján — is belekeverték a történetbe. A cikk szerint ugyanis Kolláth Gyula „apja Miskolcon igazgatótanító volt, de B-listázták. Kolláth a fasiszta időkben a Hungária technikus bajtársi szövetség tagja volt. Egy 6.35-ös revolvert találtak nála. Azt állította, hogy a revolvert februárban Miskolcon kapta. Édesapja révén egy barátjától meghívót kapott, hogy menjen el a Korona szállóba. Ott hatan jöttek össze és egy férfi átadott nekik egy-egy revolvert aggal, hogy Kovács Béla megbízottja és szüksége lesz a revolverre. Lehetséges, hogy a betörő diák egyel a beállítással akarja ’szépíteni’ csúfos viselt dolgait.”227 A cikk tehát egyértelműen utal az épp aktuális koncepciós perre, a Magyar Közösség ügyére. Jogosan merül fel tehát a kérdés: mi volt a Kolláth-ügy hátterében, mi lehetett a valóság? Valóban köztörvényes ügy volt, amelybe a miskolciak politikai szálat szőttek, vagy pusztán egy politikai büntetőeljárás, amit köztörvényesítettek? A politikai háttér feltevését erősíti, hogy id. Kolláth Gyula a kisgazdapárt egyik városi prominense volt, aki a népbíróságok felállításakor 226 1947. április 2., április 3., április 5., április 6. MNL OL XXVI. A. 14/b. 942. 227 Szabad Magyarország, 1947. április 4. pártja képviseletében az egyik népbírósági tanács tagja is lett.228 A kételyek már abban az időben is megfogalmazódtak, egy miskolci tanítónő nem hitt Kolláth bűnösségében, s ennek tanítványai előtt hangot is adott. Esete felháborodást okozott baloldali körökben, s szigorú vizsgálatot követeltek ügyében.229 Aggályainkat csak növeli, hogy a miskolci egyetemista ügyét később kiterjesztették családjára, s pár hónap múlva, 1947 augusztusában az egész famíliát letartóztatták, de akkor már teljesen másról volt szó. Apját, id. Kolláth Gyulát és testvéreit, Zoltánt és Erzsébetet, valamint további hat embert230 egy orosz katona meggyilkolásával, illetve a holttest elföldelésével vádoltak. Az esetről megjelent újságcikk szerint az orosz katonát valószínűleg a már kivégzett Kolláth Gyula és a külföldre menekült Papp Kálmán gyilkolta meg.231 Ezután fura mód az ügyészség szabadlábra helyezte a társaságot, azonban 1948-ban „bravúros nyomozás után” a miskolci rendőrség ismét letartóztatta őket. Ekkor már a hidegpataki erdészlakban szovjet katonák ellen elkövetett négyszeres gyilkossággal vádolták a családot, valamint Bernáth Zoltán volt rendőralhadnagyot és Papp Kálmánt teológust. Figyelemre méltó, hogy az újságcikk állítása szerint a szovjet katonák sérelmére elkövetett gyilkosságokat a már kivégzett ifj. Kolláth Gyula232 is bevallotta korábban, sőt emiatt akasztották fel, ami nyilvánvalóan nem volt igaz. Bár sajtóhírek szerint a társaságot ekkor internálótáborba zárták, s szeptemberben kívánták bíróság elé állítani,233 az ügy folytatására vonatkozóan semmilyen információval nem rendelkezünk. Ifj. Kolláth Gyula — és családja — ügyét ugyancsak érdekessé teszi az is, hogy Fehérváry István — leginkább visszaemlékezések alapján készített kötetében — az egyetemi hallgató történetét a miskolci rendszerellenes összeesküvésekhez köti, bár adatai részint egyértelműen tévesek (Fehérváry 1990, 80). 1947 őszére a pfeifferista nemzetgyűlési képviselők kerültek célkeresztbe. Először dr. Rácz Gábor ellen jelent meg egy cikk, aki a beállításuk szerint a „vitézi szék borsodmegyei tagozatának egykori prominens tagja, a fasiszta MUNE helyi csoportjának egyik vezetője, a Sgimféle 228 MNL BAZML XVII. 2. 1302/7P45. 229 Szabad Magyarország, 1947. április 15. 230 Rajtuk kívül letartóztatásba került Tóth János erdész, Gyöngyösi Kálmán vasúti segédtiszt, Kis György István, Bernáth Zoltán, Papp Zoltán és Wolf Ervin. 231 Szabad Magyarország, 1947. augusztus 6. 232 A cikkben tévesen Zoltán utónévvel illetik. 233 Eszakmagyarország, 1948. július 27.
