Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 157 ellenforradalmi különítmény részese” volt.234 Utána egy cikksorozattal Szabó József nemzetgyűlési képviselő került górcső alá, „aki már kisgazdapárti szereplése alatt vad és sületlen demokrááaellenes uszításaival tűnt ki, még mintegy két évvel ezelőtt megindult a népfőügyészség kérésére az eljárás. Szabó képviselő úr mint keretparancsnok tevékenykedett a fasizmus tombolása idején és a vád szerint kegyetlenül, embertelenül bánt a neki kiszolgáltatottakkal.”23^ Ezután Zsedényi Béla - a nemzetgyűlés volt elnöke, ekkor már pfeifferista képviselő — ellen jelent meg újságcikk „Mussolinit, Hidert, Salazart dicsőítette Borbély-Maczky imádója, a csendőrség szerelmese, a fasizmus haszonélvezője, Zsedényi Béla, Pfeiffer Zoltán miskolci származású önutódjelöltje” címmel.236 A képviselők mandátumát — minden alap nélkül — az Országos Nemzeti Bizottság november 20-án semmisítette meg, így elhárult a jogi akadály a leszámolás útjából. A rendőrség nem sokat késlekedett, az MTI már két nap múlva arról számolt be, hogy a „miskolá rendőrség államvédelmi osztálya megkezdte a miskolci Pfeijfer-párt felszámolását. Szabó József és dr. Rácz Gábor pfeifferista képviselőknél és a Pfeijfer-párt több miskolci szervezőjénél házkutatást tartottak és az ott talált kompromittáló anyagot elkobozták.”237 A házkutatáson „röpiratok tömege, belépési nyilatkozatok kerültek elő. Petíáós nyilatkozatokat is találtak. [...] Az egyik miskolá pfeifferista képviselő lakásán [a fél éve lemondásra és emigrációra kényszerített miniszterelnök — K. J.] Nagy Ferenc levelét is megtalálták.”238 Az eljárás tehát megindult, letartóztatásra ekkor csak Szabó esetében került sor. Szabó József ellen már 1945 júliusától nyomozást folytattak a budapesti népügyészségen 1944. évi működésével kapcsolatban, de 1947-ben „köztársaságellenes izgatásai miatt” a debreceni népbíróság is kikérte Szabót.239 Az eljárás során végül „csak” azért indult ellene eljárás, mert a háború végén a 107/304. sz. munkásszázad parancsnoka volt, s kegyetlen bánásmódja miatt érkeztek ellene feljelentések. A nyomozás adatai alapján a Budapesti Népügyészség 1946. május 23-án kérvényezte Szabó mentelmi jogának felfüggesztését, az országgyűlés azonban nem teljesítette kérésüket. Végül 1948. január 2-án, Miskolcon vették őrizetbe, majd a fővárosba szállították, ahol a budapesti népügyészség háborús és népellenes bűntett miatt indított ellene eljárást, 234 Szabad Magyarország, 1947. szeptember 14. 235 Szabad Magyarország, 1947. november 1. 236 Szabad Magyarország 1947. november 9. 237 MNL OL XXVI. A. 14/b. 0072.1947.11.22. 238 Szabad Magyarország, 1947. november 23. 239 Szabad Magyarország, 1947. szeptember 20. s azzal vádolta, hogy a háború alatt kegyetlenül bánt a munkaszolgálatosokkal. Szabó az eljárás során végig tagadott, s a bírósági tárgyaláson kijelentette: ,A vádat megértettem, nem érzem bűnösnek magamat. [...] A vádirat egyetlen pontját sem vállalom. Amíg nemzetgyűlési képviselő nem lettem, senki sem vádaskodott ellenem. Popper Eászfó egyenesen megmondta, hogy azért tettek ellenem feljelentést, mert képviselőséget vállaltam.”240 Hasonlóan nyilatkozott ügyében az egyik tanú is: „Erélyes hangon kiabált, de soha nem zsidózott. Szigorú, tanáros ember volt. Én annak tulajdonítom, hogy vádlott népbíróság elé került, hogy a kisgazda pártban képviselő lett, majd a Pfeffer pártban lebukott. Vádlott bánásmódját esetleg a salgótarjáni fiatal bajtársak sérelmezhették, akik nem voltak hozgaszpkva a katonai fegyelemhez Valószínűnek tartom, hogy vádlott rendes honvéd századai is ugyanígy bánt volna. Október 15-én sokan megszöktünk, alig 10-15 ember maradt a századnál. Másnap visszamentünk, féltünk szökésünk következményeitől, de vádlott semmit nem tett ellenünk.”241 A Budapesti Népbíróság 1948. március 9-én csupán népellenes bűntettben találta bűnösnek, s nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. A Népbíróságok Országos Tanácsa ugyanakkor július 23-án felmentette a vádak alól. Szabót még aznap szabadlábra helyezték,242 s bár bebizonyosodott ártatlansága, a politikai életből sikerült kiszorítani. TÁRSADALMI ELIT negyvenes évek második felében hozott jogi és közigazgatási intézkedések — akár törvények, akár rendeletek — teret nyitottak egy következetes forradalmi átalakuláshoz s lehetőséget teremtettek a baloldali erők számára, hogy felszámolják azokat a politikai és társadalmi tényezőket, melyek az 1919 augusztusában hatalomra juttatott rendszer vezető elitjét és kiszolgáló apparátusát képviselték, támogatták’ - fogalmazott 1985-ben Zinner Tibor (Zinner 1985, 118). Való igaz, bár a háború utáni rendőrségi és bírósági eljárások hivatalosan a háborús és népellenes bűnöket elkövetők megbüntetését célozták, a kommunista párt egyre inkább a „horthysta” társadalmi, szellemi elit háttérbe szorítására, lejáratására használta fel azokat. így váltak Miskolcon is célpontokká közigazgatási szakemberek, tanárok, újságírók. Dr. Nagy Ernő egykori vármegyei főjegyzőt — aki 1934—1938 között Borbély-Maczky Emil titkára volt, 240 BFL XXV. l/а. Nb. 157/1948. Szabó József bírósági vallomása. 241 BFL XXV. l/а. Nb. 157/1948. Pelcz István bírósági tanúvallomása. 242 BFL XXV. 1/a.Nb. 157/1948. Budapesti Népbíróság Nb. XX. 157/1948/8. sz. ítélete; NOT III. 1687/12. 1948. sz. ítélete.
