Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Lovász Emese - Miskolczi Melinda: Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002-2016)
14 Lovász Emese—Miskolczi Melinda 5. kép. A Diósgyőri vár és a Huszárvár alaprajza az 1973-as feltárást követően. (Czeglédy 1988, 80. oldal 57.) Fig. 5. Ground plan of the Diósgyőr Castle and the 'Hussar Castle afler the excavations in 1973. (Czeglédy 1988, page 80, 57.) betonkiegészítés és a középkori falak összeférhetetlenségének jeleit, mégis azt kell mondanunk, hogy a vár Ferenczy által helyreállított állapota és képe régészetileg megalapozott és példamutatóan építészi volt. A helyreállítás az eredeti felületek maximális megtartására és az előkerült eredeti faragványok visszahelyezésére törekedett. A rom állapotban való helyreállítás sok vihart kavart, hibául rótta fel a szakma azt is, hogy mivel Ferenczy Károly nem akart falsíkot rakatni, a megtalált falmagot jelölte gömbölyű mészkővel, ezt a durva falat pedig síkba hozta a rekonstruált nyíláskeretekkeL Durva mészkővel rakott tehát falsíkot, amit a középkorban soha nem tettek, mert a falakat vakolták. A régészeti feltárás azonban lehatolt egészen a sziklafelszínig, a helyreállítás pedig értelmezett és megmutatott minden megmaradt építészeti részletet (5. kép, Czeglédy 1988). 1968-ban Miskolc városának áldozatkészségéből egy Vármúzeum nyithatta meg kapuit Diósgyőrben. 1973-ban a Vármúzeum a B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság fennhatósága alá került, 1990-ben pedig újra Miskolc Város Önkormányzata vette át a vár kezelését. Ettől kezdve sajnos a műemléki és múzeumi funkciók fokozatosan háttérbe szorultak az idegenforgalom fokozására irányuló igényekkel szemben. A Déryné-házból kávéház és panzió lett, megszűnt illetve negyedére zsugorodott a vártörténeti kiállítás,
