Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Lovász Emese - Miskolczi Melinda: Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002-2016)
Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002—2016)15 6. kép. Légifotó a vár környékéről, a 2014-es újjáépítés előtt Fig. 6. Aerialphoto of the castle and its surroundings, before the reconstruction in 2014 helyette panoptikumok és talmi másolatokból álló kiállítások várták a látogatókat. Örvendetes azonban, hogy támogatásra talált a várkörnyék rekonstrukciója kapcsán a vizesárok, a Huszárvár és egyáltalán Diósgyőr történelmi környezetének kutatása. A Diósgyőri vár valójában nem csak a szikladombon lévő felső- és alsóvárat, a vizesárkot és a nyugati oldalon elhelyezkedő Huszárvárat jelenti. Mint az a környékéről készült légifotón látható, a településrend a mai napig utal az egykori királyi vár környezetére. Más királyi várak esetében, így pl. Budán, Visegrádon az arra érdemes nemesek házhelyeket kaptak a vár közelében, ahová felépítették saját házaikat. Diósgyőrben ez nem történt meg, itt a vár környezete zárt, földi halandó által csak engedéllyel látogatható terület volt. A kevés leírás szerint vadaskert, virágos- és gyümölcsöskertek vették körül, a keleti oldalon a halastó, a hegy tövében fakadó forrásoknál pedig a Királynék fürdője helyezkedett el. A vár körüli elnevezések ma is őrzik ezek emlékét, így a „Tókert”, „Tapolcarét” „Kőkert”. Az egykori halastó területét az 1950-es években feltöltötték a közeli bányából hozott agyaggal, de ez a rész ma is vizes, időnként felveri a nád. A tó keleti végében ma is felismerhető az egykori gát, az itt működő malom épülete is áll — sokszoros átépítés után. A légifotón látható (6. kép), hogy a vártól nagyjából egyenlő távolságra, a keleti és a nyugati oldalon is egy kiteresedés található a mai napig. Ezek lehettek a középkori megállítóhelyek a legkülső várkapukkal. A „királyi területen” csak sejtjük az egyéb épületek, műhelyek meglétét, illetve szondázó ásatások révén nyertünk róluk némely esetben bizonyosságot is. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK 2002-2013 KÖZÖTT 2002-ben a Széchenyi-terv révén kerülhetett sor újra állagmegóvási munkálatokra, valamint a tervezett új fejlesztések helyén megelőző régészeti kutatásokra. A négy saroktornyos felsővár a 10 éven át tartó kutatás során már elárulta titkait, és a korábban „libalegelő” képét mutató domb alól előbukkantak a gyilokjáró és a négy égtáj felőli kettős kaputornyok. Az 1968-as átadás után azonban nem történt semmiféle állagmegóvás, és a rom állapotban való konzerválás miatt az eltelt időben
