Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
148 Kis József amerikai övezetébe. A hazai szervek kérték kiadatását, de ezt az amerikaiak megtagadták, ezért távollétében indítottak ellene eljárást, a miskolci népbíróság 15 év fegyházra ítélte.122 ZSIDÓK, MUNKASZOLGÁLATOSOK BÁNTALMAZÁSÁBAN, KIVÉGZÉSÉBEN SZEREPET JÁTSZÓK E körbe a zsidókkal illetve a munkaszolgálatosokkal szemben eljáró nyilasok, csendőrök, keretlegények és keretparancsnokok tartoznak. A legsúlyosabb ügyek egy része e körből került ki, s igen súlyos büntetéseket szabtak ki a vádlottakra. A hatóságok magától értetődően nagy hangsúlyt helyeztek a tömeggyilkosságok vélt vagy valós elkövetőinek kézre kerítésére, és bár ilyen váddal sokak ellen indult eljárás, bebizonyítani csak ritkán tudták. Az első nagy port kavaró ügy Tóth András és társai büntetőeljárása volt. A helyi sajtó 1945. július 11-én számolt be először а VII/2. munkásszázad hóhérainak lefogásáról. Tóth András őrmester és Kiss Gyula szakaszvezető ügyéről az újság „200főből három hírmondó tért vissza a donipokolból’ alcímmel számolt be. Tóthot végül a népbíróság halálra, míg társát — aki beismerő vallomást tett — 15 év kényszermunkára ítélte. Tóth András ítéletét 1945. augusztus 3-án este hajtották végre. Kivégzéséről részletesen beszámoltak az újságban. Eszerint a kivégzőosztag láttán egy szemvillanás alatt öszszeesett „a hatalmas s%ál erőteljes ember. Vállai leesnek, feje előrecsuklik, térdei remegnek. Síró hang tör ki a torkán: — Nem csináltam semmit, a keret többi tagjait is ki kellene hallgatni... Sír, %okog próbál kapkodni a levegőbe a kezével, de nincs hoz~ Zp ereje. A feléje meredő puskák a kivégzés már egészen közeli pillanata érteti meg vele, hogy hova kerül. Oda, ahova ártatlan emberek egész sorát tudta vinni, minden meggondolás, a lélek legkisebb megrezdülése nélkül. így van ez rendjén.”x23 Oláh András csendőr alhadnagyot 1946-ban fogták el, majd „a miskolci gettó kínvallató csendőrpribékjeinek többszörös gyilkos parancsnokaiként kezelték. Oláh először tagadott, majd állítólag beismerő vallomást tett. „Bevallotta, bog az Arany János u. 19. és 86. szalatti csendőrségi kínzókamrákban úgszplván mindenkit megkínzott, aki csak a kezébe került. 1942-ig a jobboldali mozgalmak megfigelésével volt megbízva a VII. hadtest területén, 122 MNL BAZML XXIV. 202/b. 22244/1949.; Északmagyarország, 1948. december 9. 123 Szabad Magyarország 1945. július 11.; 1945. augusztus 4.; 1945. augusztus 5. 1942-től kezdve azonban ő volt a legfőbb végrehajtója a baloldali elemek üldöztetésének, intemáltatásának és megkínzatásának. Az 1944. évi internálásokat is ő hajtotta végre. [...] Bevallotta azt is, bog három deportálandót sajátkezpleg vert agon.”124 125 Az üggyel kapcsolatban felmerült, hogy összekapcsolják három orvos ügyével is, akiket bűnpártolással vádoltak. ,^4 három orvos uganis 1944-en exhumálta dr. Hollaender Béla holttestét és jegzpkönyvileg kijelentették, hog a tetemen külsérelmi nyomok nem láthatók. BLzyel szemben Hollaender társai közül több tanú, közöttük dr. Dálnoky Nag Zoltán ügvéd, akik Hollaendert eltemetése előtt látták, állítják, hog a szerencsétlen ügvéd a felismerhetetlenségig össze volt verve. ”129 (Az orvosok ellen végül ezzel a váddal nem indult eljárás.) Oláh a tárgyaláson már csak három pofont vallott be, az erről beszámoló újságcikk azonban megkérdőjelezi a nyomozati szakaszról írt korábbi sajtóértesüléseket. Eszerint ugyanis a tárgyaláson, mikor Oláh „régebbi vallomásait elébe tárják, melyben 10 ember bántalmazását ismerte el, kijelenti: legen hát tíz A gilkosságokat tagadja.”126 127 Ugyancsak figyelemre méltó volt egy másik beszámoló is, amely szintén a Szabad Magyarországban jelent meg; „Ifjabb Bogár János ítéletvégrehajtó egébként megérkezett Miskolcra és segédeivel minden előkészületet megtett feladata zavartalan végrehajtására. ítélet a délutáni órákban várható.’5122 Bogár János ítéletvégrehajtó tehát már előre sejthette a népbíróság döntését, s nem tévedett, délután valóban halálra ítélték Oláh Andrást. Oláht 1947. május 3-án végezték ki Miskolcon. ,V^Z ü^t végrehajtása után az egbegűlt tömeg lelkesen megéljenezte a népbíróságot, a népbíróság igazságos ítéletét és a demokráciát.”128 1948-ban a dorosici tömeggyilkosságok ügyében folytatott le eljárást a miskolci népbíróság. 1943. április 29-én, a visszavonuláskor ugyanis a dorosici munkaszolgálatos kórházat felgyújtották, amely során 600 tífuszban szenvedő lelte halálát,129 míg más információk szerint „1943 tavaszán Gyarmathi, Re'z és pribékjei körülfogták a pajtát, amelyben akkor hozzávetőlegesen 800-900 ember kínlódott, s felgújtották. Azokat, akik ki akartak menekülni a lángok közül, legéppiszjolyozták.”130 Az esettel kapcsolatban Réz Miklós diósgyőri temetkezési üzletvezetőt, 124 Felvidéki Népszava, 1946. március 30.; Szabad Magyarország, 1946. május 9. 125 Szabad Magyarország 1946. október 5. 126 Szabad Magyarország, 1947. április 30. 127 Szabad Magyarország 1947. május 4. 128 Szabad Magyarország 1947. május 6. 129 Szabad Magyarország, 1947. szeptember 19. 130 Északmagyarország, 1948. április 18.
