Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 149 Gyarmati László kenderest lakost és Husonyicza János nagybaj omi lakost vádolta meg a miskolci népügyészség. A fővádlóit, Réz Miklós 1946-ban és 1947-ben is megszökött a fogházból, azonban mindkét alkalommal gyorsan kézre kerítették, s bíróság elé állították. Perük a miskolci népbíróságon 1948. április 20-án kezdődött a Fűrész-tanács előtt. A sajtó által nagy érdeklődéssel követett eljárás során a vádlottak tagadtak, egykedvűen hallgatták a tanúkat,131 bűnösségüket azonban megállapították. A miskolci népbíróság Rézt és Gyarmatit halálra, míg társukat, Husonyica Jánost életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Az ítéletet helyben hagyta a NOT is, így Réz és Gyarmati büntetését 1948. augusztus 27-én hajtották végre Miskolcon.132 Érdekes, hogy az év végén a miskolci népbíróság a dorosici kórház parancsnoka, dr. Szentendrei László orvos-őrnagy ügyében is hozott ítéletet. Dr. Szentendreit — aki a vád szerint „szigorúbb bánásmódot követelt a [munkaszolgálatos — K. J.] betegekkel szemben” és „állandóan németbarátságát hangoztatta” - távollétében 10 év fegyházra ítélték.133 Még be sem fejeződött jogerősen a Réz-ügy, mikor újabb feladatot kapott a dr. Fűrész Endre által vezetett népbírósági tanács: a Drótos Gyula és társai elleni per lefolytatását. Drótos Gyulát, Krajcsi Jánost, Csicsics Bélát, Czimer Józsefet és Gergely Lajost a miskolci saj óparti, létrástetői és a miskolci nyilasok által Dunántúlon, Lébényben és környékén zsidókkal szembeni gyilkosságok elkövetésével vádolták.134 Két éves nyomozás után, 1948. június 28-án kezdődött meg a tárgyalásuk. A per során a vádlottak — Rézékhez hasonlóan — tagadtak, azonban a tanúvallomások alapján végül mindannyiuk esetében megállapították bűnösségüket. A miskolci népbíróság 1948. július 12-én Drótost és Krajcsit halálra, Csicsicset és Czimert életfogytiglani kényszermunkára ítélte, míg Gergely Lajost felmentették és 131 Eszakmagyarország, 1948. április 21. 132 Szabad Magyarország, 1947. szeptember 19.; 1947. október 17.; Eszakmagyarország, 1948. április 18., 1948. április 20., 1948. április 22., 1948. június 26. 133 Eszakmagyarország, 1948. december 31. 134 Az üggyel kapcsolatban Ferenci József fodrászmestert már 1946-ban letartóztatták azzal, hogy a miskolci Hűség Házában részt vett a kínzásokban. Felvidéki Népszava, 1946. január 18. Ennek ellenére később elengedték, 1947-ben azonban ismét letartóztatták, ekkor már „a Eébényben elkövetett nyilas tömeggyilkosságokbati’ való részvétellel vádolták. Végül 1948 áprilisában került bíróság elé, amely során azzal vádolták, hogy „Részt vett olyan személyeknek a párthelyiségbe való kísérésében, akiket később társai kivégeztek’. Szabad Magyarország, 1947. december 16.; 1948. április 11. Az eljárás kimenetele iratok hiányában nem ismert. (A tízes csoport történetéről részletesen lásd Kis 2015, 155-171.) szabadlábra helyezték arra hivatkozva, hogy a miskolci népbíróság már jogerősen elítélte.135 Az ügyész Csicsics, Czimer és Gergely ügyében súlyosbításért fellebbezett. A Népbíróságok Országos Tanácsa 1948. szeptember 4-én Krajcsi és Drótos tekintetében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, azonban a Gergely Lajosra vonatkozó felmentő részt, valamint a Csicsics és Czimer vádlottra kiszabott főbüntetést megsemmisítette. Gergely Lajost háborús bűntett miatt életfogytiglani fegyházra, míg Csicsics Bélát és Czimer Józsefet halálra ítélte, ugyanakkor leszögezte, hogy esetükben az ítélet „jogerős, de nem hajtható végre”. Czimer József később kegyelmi kérvényt és újrafelvételi kérvényt is adott be, azonban az ügyben nem történt semmi változás, így Czimer jogerős halálos ítélettel, a kivégzés árnyékában hosszú évekig börtönben maradt. Krajcsi Jánoson és Drótos Gyulán 1948. szeptember 14-én Budapesten hajtották végre a halálos ítéletet,136 Csicsics Bélát — miután kegyelmi kérvényét az államfő elutasította — 1949. január 26-án végezték ki ugyanitt.137 A Drótos-perrel körülbelül egy időben kezdődött meg Fehér Béla, az Erzsébet kórház főgyógyszerésze elleni népbírósági tárgyalás. Fehért azzal vádolták, hogy 1944. november 1-jén az ő bejelentése nyomán tartottak razziát a nyilasok a kórházban, amelynek eredményeként 27 zsidó származású személyt tartóztattak le, akiket utóbb Létrástetón kivégeztek. Fehér Béla tagadott, s egy — sértett által tett — tanúvallomás valószínűsítheti ártatlanságát. Eszerint ugyanis a nyilasok nem egyenesen a zsidók — Fehér által a vád szerint pontosan megjelölt - rejtekhelyére siettek, hanem épületről épületre haladtak, kutattak, s csak úgy jutottak el a pótszemészetig, ahol a zsidókat bújtatták.138 Fehért 1948 júniusában a miskolci népbíróság bűnösnek mondta ki, s életfogytiglani fegyházra ítélte. Fellebbezését a NOT elutasította, így az ítélet jogerőssé vált.139 135 A Miskolci Népbíróság — nyilas párttagság, fegyveres pártszolgálat, valamint nyugatra menekülés miatt — háborús és népellenes bűntett vádjával három év börtönre ítélte. MNL BAZML XXV. 21/b. B. 64/1957. 136 BFL XXV. 2/b. 1949. aü. 81224. Miskolci népügyészség 1947. Nü. 86/64. 137 MNL BAZML XXV. 71/d. 00130/1953. Miskolci Államügyészség. 00303/1951. áü. Házi feljegyzés. Miskolc, 1952. január 9. 138 MNL BAZML XVII. 407. 2302/1945. Kolozs Miklós igazoló bizottsági vallomása. 139 MNL BAZML XVII. 407. 1035/1945.; Eszakmagyarország, 1948. június 11.
