Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
144 Kis József — 1946), Károlyi Gyula (1946), Kun Sándor (1946), Laboda László (1946), Parádi György (1946), Paul Viktor (1946), Rácz Viktor (1946), Szabó János (1946), Szabó Lajos (1946), Szitovszky Béla (1946). A MISKOLCI NÉPBÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE A Miskolci Népbíróság első tárgyalására csak 1945 áprilisában került sor, amely során Bodonyi László nyilas körzetvezetőt öt hónapi börtönre ítélték. (Utóbb büntetését a NOT 5 évi börtönre emelte fel.)55 Aznap még két másik tárgyalásra is sor került, két SS-tag került a bíróság elé: Vincze Istvánt másfél évi börtönre, míg a fiatalkorú Firkola Istvánt dorgálásra ítélték és szabadlábra helyezték.56 Az első népbírósági ítéletek tehát meglehetősen alacsony büntetést szabtak ki, s ez később is gyakran történt így. A népbíró ugyanis — bár több esetben felmerül a koncepciós per gyanúja - nem volt feltédenül vérbíró. A népbíróság sokszor hozott felmentő ítéletet vagy rövid idejű szabadságvesztést, ezért — leginkább a kommunista sajtóban - gyakorta kifogásolták döntéseiket. Mindezt jól mutatják a statisztikai adatok is. A Miskolci Népügyészség eljárásainak 43,5%-a zárult vádemeléssel. Ezzel gyakorlatilag a középmezőnyben foglaltunk helyet, hisz Szolnokon a gyanúsítottak 22,5%-a, Szekszárdon 77,7%-a került a népbíróság elé (Zinner 1985, 133). Minden negyedik vádemelésnél (25,3%) hozott végül a népbíróság elmarasztaló ítéletet (Zinner 1985, 135). Mindezek ellenére a népbíróságok munkájának politikai befolyásoltsága egyértelműen megállapítható, az igazi változás 1947-re tehető. Ekkor ugyanis a Polgári Demokrata Párt tagjait kizárták a népbírósági tanácsokból, így a baloldal túlsúlya egyértelművé vált. ,A ’pártok bíróságából’ így lett a Magyar Kommunista Párt bírósága. Л baloldali túlsúly kialakulását követően a népbíróság intézményével a kommunisták már teljesen zavartalanul lesújthattak vélt vagy valós ellenségeikre” — állapítja meg Mészáros Tamás teljes joggal (Mészáros 2011, 55). Állásaikat erősítette, hogy a korábbi gyakorlattal szemben most már a tanácsvezető bíró is szavazati joggal rendelkezett,57 55 Miskolrí Hírlap, 1945. június 12. 56 MNL BAZML IV. 901/Ь. 555/1945. Kimutatás a Miskolci Népbíróság által 1945. április hó 16-tól 1945. április 21. napjáig hozott határozatokról; Az első népbírósági tárgyalás tanulságai; Megtartotta első tárgyalását a népbíróság Miskolcon. Szabad Magyarország, 1945. április 22. 57 Eszakmagyarország, 1949. január 20. s ennek hatására jelentősen nőttek az elmarasztaló és a súlyos büntetést kiszabó ítéletet. A népbíróságok baloldali befolyásoltságából 1948-ra már titkot sem csináltak. Egy újságcikk szerint ugyanis a népbíróságok „eleinte nehezen, döcögve végezték munkájukat a demokrááa e jelentős posztján, de a pártok jobboldali elemeitől való megtiszjogatás után a népbíráskodás több reform keresztülvitelével megavult. Л miskolá népbíróság három tanácsának hatalmas munkáját igazolják a számadatoké’58 1949-ben még egyértelműbben fogalmaztak e téren: ,g\ miskolci nép bíróság fejlődésében, megerősödésében népi demokrááánk fejlődése s megszilárdulása tükröződik. Volt idő, amikor ideig-óráig érvényesíteni tudta befolyását az országunkat pusztulásba döntő, a néppel ellenséges fasiszták, háborús bűnösök felelősségre vonása terén is s az igazságszolgáltatási szervekbe is befészkelték magukat a régi rend emberei, akik át akarták menteni az ellenforradalmi reakáós uralom megrögzött bűnöseit. A dolgozó tömegek ébersége azonban rendet teremtett az igazságszolgáltatásban, így a miskolci népbíróságon is, amely különösen az utóbbi két esztendőben eredményes munkát fejtett ki, hozzájárult népi demokrááánk megszilárdításához s elősegítette a dolgozó nép szabadságának, jogainak, függetlenségének, felemelkedésének biztosítását,”5^ Szintúgy nem palástolta pártosságát dr. Lázár Tivadar vezető népügyész, aki 1949-ben így nyilatkozott tevékenységéről annak kapcsán, hogy áthelyezték Győrbe:60 ,JAűködésemet itt is pártunk, az MDP irányvonalához híven igyekszem folytatni és remélem, hogy az ottani pártszervezetekkel együttműködve Győrött is sikerülni fog a népügészséget a kiéleződő osztályharcban, mint a népi demokrááa meg nem alkuvó, határozott és céltudatos harci egségét vezetnem.”61 A Miskolci Népbíróság 1948 utolsó hónapjaiban három tanáccsal fokozott ütemben dolgozott. Az Igazságügyminisztérium 4100/1949. (I. 16.) IM. sz. rendeleté értelmében ugyanis az év végére minden ügyet be kellett fejezni, mert a népbíróságok — a táblai székhelyek kivételével - az ország területén megszűnnek.62 Valóban hatalmas hajtás volt, ekkor indították el a legtöbb eljárást olyan személyek ellen, akik ismereden helyen tartózkodtak, tehát a fontosabb nyilaskeresztes, 58 Kitűnően bevált a népi igazságszolgáltatás. 1018 háborús és népellenes bűnöst ítéltek el 3 év alatt a miskolci népbíróságok. Eszakmagyarország, 1948. június 2. 59 1634 letárgyalt ügy 872 marasztaló ítélet. 503 felmentés a miskolci népbíróság négy évi mérlegén. Eszakmagyarország, 1949. január 20. 60 A fennmaradó rövid időre dr. Kolos Oszkárt bízták meg a miskolci népügyészség vezetésével. Eszakmagyarország, 1949. január 5. 61 Eszakmagyarország, 1949. január 1. 62 Eszakmagyarország, 1949. január 1.
