Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 145 MÉP-es (Magyar Élet Pártja) vezetők, újságírók, csendőrök, keretparancsnokok és mások ellen. A hatalmas munkatempó meghozta eredményét. Bár a népbíróság rendkívül nagy hátralékkal rendelkezett, a folyamatban lévő ügyek jelentős részét sikerült lezárni, a többit pedig már a jogutód Debreceni Népbíróság fejezte be. A Miskolci Népbíróság így végül 1949. február 1-jén szüntette be tevékenységét (Zinner 1985,139). A Miskolci Népbíróság munkájának mérlegét nézve, a bíróság elé 1783 személy került, akik közül a tanácsok működésének végéig 114 ügye maradt folyamatban. Az 1669 befejezett ügy közül 917 esetben mondtak ki marasztaló ítéletet, 526 esetben felmentéssel, míg 190 esetben egyéb módon történt a lezárás. A Miskolci Népbíróság 23 esetben mondott ki halálbüntetést, amelyből 10-et hajtottak végre. 286 esetben 1 évig, 337 esetben 1-5, 95 esetben 5-10 évig terjedő szabadságvesztést, 47 esetben 10-15 évi, 12 esetben életfogytiglani szabadságvesztést mondtak ki. 23 esetben 3-5, 39 esetben 5-10, 24 esetben 10-15,15 esetben pedig életfogytiglani kényszermunka büntetést róttak ki (Zinner 1985,138—139). CÉLPONTOK: NYILAS PÁRTVEZETŐK, TISZTVISELŐK ÉS FEGYVERES PÁRTSZOLGÁLATOSOK A háború után mindenki számára természetes volt, hogy a nyilas vezetők ellen eljárás indul. Miskolcon azonban ez csak részben történhetett meg. 1945. január 16-án dr. Bródy István kapott parancsot a Miskolci Nemzeti Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy „a% országos és a miskolá nyilaskeresztes párt egyes vehető tagjait, elsősorban dr. Pünkösti Mihály, dr. Demes Béla, dr. Händel [helyesen: Haendel — K. J.] Vilmos valamint Hu boy Kaimán és mások tartózkodási helyét megállapítsa és őket letartóztassa.”64 65 Dr. Bródynak azonban nem volt könnyű dolga, a felsoroltak többsége ugyanis nyugatra menekült és sohasem tért vissza. Közülük mindössze az 1930-as évek eleje óta az országos politikai életben mozgó Hubay Kálmán letartóztatására, majd népbíróság elé állítására került sor, őt 1946. június 26-án végezték ki. Minthogy a vészkorszak vezéralakjait nem tudták elfogni, a politikai nyomozóknak azokkal kellett beérniük, akik itthon maradtak. így kerültek előtérbe a párt korábbi városvezetői, illetve a másod-, harmadvonalbeli nyilas vezetők és a fegyveres szolgálatot ellátó pártszolgálatosok. A volt városvezetők megítélésén az sem változtatott érdemben, ha ezen személyek 1944 63 MNL BAZML XVII. 2.1721/1945. október-novemberében már párttagok sem voltak. Lenkei Gézát, a párt 1934 utáni miskolci vezetőjét letartóztatták. Dr. Hermann Imre - aki a párt borsodi kerületvezetője volt 1937—1938-ban — 15 évi fegyházra ítélték. Dr. Terray István miskolci ügyvédet — aki 1941 -1942-ben volt miskolci városvezető — másfél évi, dr. Maholányi László nyugalmazott vasúti tanácsost - a párt 1942—1943. évi városvezetőjét — 3 év 6 hónapi börtönre ítélték. A nyilas vészkorszak főszereplői ellen 1948-ban indítottak eljárást. Ekkor ítélték életfogytiglani kényszermunkára Antal Pált, „akit a nyilasok Miskolc főispánjának neveztek ki”.64 Érdekes módon ekkor már a külföldre menekült, „ismeretlen helyen tartózkodó” nyilas vezetőket is elítélték. A nyilaskeresztes párt 1937-es vezetőjét, Markovits Pétert, aki később a Volks bund vezetője lett, 1948-ban távollétében életfogytiglani fegyházra ítélte a miskolci népbíróság.65 Kóródy István városvezető a háború után Ausztriában bujkált, ahol 1946. február elején bukott le. Bár a magyar hatóságok kérték kiadatását és hazaszállítását,66 ez nem történt meg. így hát 1948-ban a miskolci népbíróság távollétében ítélte halálra.67 Ugyancsak halálbüntetést szabtak ki a nyugatra menekült dr. Király Bélára — aki 1944-ben főispán, majd megyevezető is volt.68 A már Argentínában élő dr. Demes Béla nyilas polgármestert életfogytiglani,69 az ismeretlen helyen tartózkodó dr. Jakab Ferenc volt alispánt 10 évi kényszermunkára70 71 ítélték. A „főkolomposok” közül csupán dr. Pünkösti Mihály nyilas főispán és Papp Kálmán nyilas helyettes polgármester elítéléséről nincs adatunk, bár vélhetően távollétükben ellenük is eljárást folytattak le. Papp Kálmán ellen bizonyos, hogy körözést adtak ki háborús bűnök gyanújával, amit még 1956-ban is fenntartottak. 1 Az újdonsült hatalom nagy figyelemmel volt minden egyes nyilas párttagra. Az államrendőrség politikai főosztálya beszerezte a tagok névsorát, szorgos munkájuk eredményeként a magyar államrendőrség miskolci főkapitányságának politikai főosztálya 1945. február 9-én már 892 kartotéklappal rendelkezett a 64 Es^akmagyarország, 1948. december 19. 65 Északmagyarors%ág, 1948. december 31. 66 Felvidéki Népszava, 1946. február 7., 1946. február 13. 67 Es%akmagyarors%ág, 1948. december 23. 68 Es%akmagyarors%ág, 1948. december 16. 69 Esyakmagyarors%ág, 1948. december 23. 70 MNL BAZML XXIV. 202/b. 12621/1949. 71 MNL BAZML XXV. 71/d. 00130/1953.
