Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Lovász Emese - Miskolczi Melinda: Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002-2016)
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVII (2018), 9—34. ÚJABB RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A DIÓSGYŐRI VÁRBAN ÉS KÖRNYEZETÉBEN (2002-2016) Lovász Emese3-Miskolczi Melinda1’ a régész, Miskolc ^régész, Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: A Diósgyőri vár a nagyközönség és a szakemberek számára is jól ismert, jelentős régészeti lelőhely. A műemléképület régészeti kutatása az 1930-as években kezdődött. A vár átfogó tudományos vizsgálatát, műemléki helyreállítását az 1960-as években végezték el. A Czeglédy Ilona által vezetett, 10 évig tartó régészeti feltárás és a Ferenczy Károly nevével fémjelzett helyreállítás közel 30 évre meghatározta a Diósgyőri várról szerzett ismereteinket. A 2000-es évek elején felmerülő állagmegóvási és fejlesztési igényeknek köszönhetően újabb mód nyílt a várban és annak külső környezetében régészeti feltárások végzésére. Jelen tanulmányunkban a vár történetét és az elmúlt időszak (2002—2016) újabb kutatási eredményeit kívánjuk összefoglalni. Kulcsszavak: Diósgyőri vár, középkor, királyi birtok, régészeti feltárás A KEZDETEKTŐL A 15. SZÁZADIG A Diósgyőri vár Miskolc belterületén, a Bükk hegység északkeleti szélén húzódó Szinva-völgyben található, a völgyfenékből kiemelkedő ún. Vársziklán. A rétegtani fúrások tanúsága szerint ez a szikla a földtani korokban sziget volt, melyet az eocén és a miocén tenger pusztított. A terület kis esése, felszíni egyenetlensége és a felső vízzáró réteg helyzete következtében a szikladomb környékén mocsarak, ingoványok alakultak ki, a környező karsztforrások vize pedig lehetővé tette a későbbiekben a dombot körülvevő vizesárok kialakítását. Az ásatások alkalmával a dombon bronz- és vaskori leletanyag is előkerült (Czeglédy 1988, 27). . .castrum, quod diátur Geuru.. -”1 A vár első írásos említését Anonymus krónikájában találjuk. „...A vezér Böngér fia torsnak adományozta a nagy földet a Tapolca folyó vizétől a Sajóig, amelyet most Miskolcnak neveznek, és neki adta a várat, amelyet Győrnek mondanak...” (Anonymus). Ennek az első, földből és gerendákból épült, később kőfallal erősített gyűrűvárnak a létezését csekély mértékben igazolták is a korábbi ásatások. 1 „...vár, amelyet Győrnek mondanak...” http://mek.oszk.hu/02200/ 02245/02245.htm#18 (utolsó letöltés: 2019. 09. 14.) „terra Geuru, terra Noggeur”2 2 1248-ban és 1261-ben Nagygyőr földjét említi egy-egy oklevél, mint a borsodi vár tartozékát. 1271-ben már Ernye bán birtoka, aki gyorsan emelkedvén a ranglétrán, 1267-től 1270-ig országbíróként működött. Fia, István 1301 és 1310 között többedmagával viselte a nádori címet, udvartartását pedig Diósgyőrben tartotta. „super curiam nostram Gew vocatam”3 A 14. század elején több oklevélben szerepel az Ernyék „győri kúriája”, amely mellett István nádor 1303-ban pálos kolostort alapított. A kolostor helyét Diós (!) Győr falu végén {„propefinem villae Gyos Geur”, lásd Czeglédy 1988, 10) jelölik meg. Későbbi adománytevések alkalmával a nádor felsorolja mind a hét fiát, kikkel a kúriában élt, ezek egyike itt tartotta kézfogóját is egy bajor hercegnővel. A diósgyőri és az ugyancsak ez időben alapított szentléleki kolostorra tett adományok jelentős építkezéseket sejtetnek, maga a fényes esküvő pedig mindenképpen azt bizonyítja, hogy a diósgyőri kúria alkalmas volt egy üyen nagy jelentőségű esemény megtartására. 1973-ban a diósgyőri pálos kolostor területén 2 „Győrföldje, Nagygyőrföldje” (Czeglédy 1988, 9). 3 „...Győrnek nevetett udvarházunknál...” (Czeglédy 1988, 9).
